Az országgyűlési képviselők választásán csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek a választókerületükben élőktől ötszáz érvényes ajánlást. A jelöltek és jelölőszervezetek csak a választási irodák által kiadott íveken gyűjthették az ajánlásokat. A jelöltek, jelölőszervezetek február 25-én 16 óráig gyűjthették az ajánlásokat, az íveket ezután vissza kellett vinniük a választási irodákba.

Az összes olyan ajánlóívet, amely nem üres, február 25-én 16 óráig kellett visszaszolgáltatni, azokat pedig, amelyek nem tartalmaztak ajánlást, legkésőbb február 26-án 16 óráig.

Az NVI összesítése szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok valamennyi felvett ajánlóívet határidőben visszaszolgáltatták.

A jelöltek, illetve jelölőszervezetek országosan összesen mintegy 9300 ajánlóívet nem vittek vissza a választási irodákba, az illetékes választási bizottságok ezért ívenként ezer forint bírságot szabtak ki rájuk.

Az NVI összesítése szerint

• a független jelöltek 1729 ívet nem vittek vissza, az ismertebb pártok, illetve a legtöbb ívvel elszámolni nem tudó pártok közül
• a Megoldás Mozgalom 1561,
• a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 1176,
• a Zöldek, A Normális Emberek Pártja 700,
• a Le az Adók 75%-ával Párt 446,
• a Magyar Munkáspárt - Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom 384 ívet nem vitt vissza.
• A Mi Hazánk Mozgalom 278,
• a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd 193,
• a Normális Élet Pártja 79,
• a Fidesz-KDNP 30 ívet nem szolgáltatott vissza határidőre.

2018-ban vissza nem vitt ívenként tízezer forint bírságot szabtak ki a választási bizottságok, összesen több mint 730 millió forint értékben, de ennek döntő részét még nem sikerült behajtania az adóhivatalnak.

Még egy hetük van a nemzetiségeknek

Még egy hétig, március 18-án 16 óráig jelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik az áprilisi országgyűlési választáson pártlista helyett nemzetiségük listájára kívánnak szavazni.

A február 26-ai határidőig a roma kivételével mind a 12 nemzetiség országos listát állított, ezeket a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, hogy a roma nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 3-án.

Ha pedig egy nemzetiség megkapja a pártok listás mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, a nemzetiség kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhettek az Országgyűlésbe.

A nemzetségek listájára azonban csak azok voksolhatnak, akik március 18-án 16 óráig kérik nemzetiség névjegyzékbe vételüket.

Egyelőre valamivel több mint 74 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára kívánnak voksolni a parlamenti szavazáson.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a legtöbben - több mint 32 ezren - a német nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra kiterjedő hatállyal. A horvátok közül valamivel több mint 2300-an, a szlovákok közül 1600-an regisztráltak. A többi nemzetiségnek egyelőre 1500-nál kevesebb regisztráltja van.