A hatalmas, 15-méter hosszú csónak azután indult Nagy-Britannia felé, hogy vízi taxi módjára megállt egy francia partszakasz előtt. A felmászni próbálók rohamában többen a vízbe estek és a francia mentők szerint a hullámzásban szó szerint roskadozott a rajta lévő hatalmas teher alatt.

A 230 fős átkelés új rekord: júliusban még 165 ember érkezése számított csúcsnak egyetlen hajón. A hónap elején pedig egy 173 embert szállító csónak borult fel a La Manche csatornán, miután kigyulladt a motorja.

A brit ellenzék és a bevándorlásellenes Reform UK párt vezetője, Nigel Farage szerint a történtek bizonyítják: ez nem egyszerűen bevándorlási, hanem nemzetbiztonsági vészhelyzet. A konzervatív árnyék-belügyminiszter, Chris Philp pedig egyenesen a francia hatóságokat hibáztatta.

Szerinte egy ekkora hajót a francia rendőrök és csendőrök könnyedén megállíthattak volna még a sekély vízben, és azt állította, hogy személyesen is látott olyan francia csendőröket, akik tétlenül nézték, ahogy a migránsok felmásznak egy csónakra.

Philp azért is dühös, mert a brit kormány több százmillió fontot fizet Franciaországnak a határvédelem támogatására.

A brit kormány ugyanakkor nem azt állítja, hogy a franciák nem tesznek eleget. A Belügyminisztérium szerint éppen a szervezett embercsempészbandák egyre veszélyesebb módszerei okozzák a problémát. A kormány egy olyan megállapodást is kötött Párizzsal, amelynek értelmében az eredmények függvényében kapják meg a pénzt és negyven százalékkal növelik a francia tengerparton szolgálatot teljesítő brit és francia erők létszámát.

A brit Határvédelmi Parancsnokság egyik vezetője ennél is határozottabban védte a francia erőket. Azt írta, személyesen is tudja, milyen keményen dolgoznak a francia hatóságok az indulások megakadályozásán.

A rendőröknek és csendőröknek sokszor fegyveres csoportokkal kell szembenézniük, tömegeket oszlatnak fel, embercsempészeket tartóztatnak le, felszerelést foglalnak le, és olyan bizonyítékokat gyűjtenek, amelyek később brit bíróságokon is felhasználhatók.

A háttérben közben egy érdekes macska-egér játék zajlik. Az embercsempészek ugyanis alkalmazkodnak. Mivel a francia rendőröknek az utóbbi időben sikerült egyre több csónakot még a szokásos indulási helyeken feltartóztatniuk, a csempészek új stratégiára váltottak. Az úgynevezett taxi-hajókkal már nem feltétlenül a partról indítják útnak az embereket. Egy nagyobb hajó távolabbról közelíti meg a francia partokat, a migránsok pedig begázolnak a vízbe, és felszállnak.

Ez magyarázza azt is, hogy miközben egyre nagyobb hajókon egyre több ember próbál átkelni, az összes átkelés száma valójában csökken. Az idei év első hét hónapjában mintegy 14 ezren jutottak át a La Manche csatornán – ez nagyjából negyven százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Júliusban pedig 2020 óta nem volt ilyen alacsony a havi érkezésszám.

Vagyis a 230 emberes mega-csónak hatalmas újságcímeket generál, de önmagában nem feltétlenül mutatja meg, mi történik a La Manche csatornán.

Az elemzések szerint az illegális átkelések visszaszorítása nem egyetlen esemény, hanem folyamat. A hatóságok új módszereket alkalmaznak, mire az embercsempészek újabbakat dolgoznak ki. Ha a kisebb csónakokat sikerül megállítani, nagyobbakat indítanak. Ha a szokásos partszakaszokat ellenőrzik, máshonnan próbálkoznak.

A brit kormány szerint ennek ellenére már látható eredménye van a fellépésnek: állításuk szerint a Munkáspárt hatalomra kerülése óta 46 ezer átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, miközben Európa több országában is razziákkal próbálják felszámolni az embercsempész-hálózatokat. A briteknél csökkent az elbírálásra váró menedékkérelmek száma és az is, hogy hány szállodai szobát használnak fel a kérelmezők elhelyezésére.