Előrejelzések szerint a nemzetközi turizmus 2030-ra eléri az évi 1,8 milliárd utazót. Ebben a környezetben egyre több város küzd azzal, hogyan kezelje a látogatók tömegét úgy, hogy közben ne romoljon a helyiek életminősége.

Barcelona arra példa, amikor a helyiek kifejezik – és néha már agresszíven a dühüket.

Például, vízipisztollyal fröcskölték le a vacsorázó vendégeket

vagy szalagkordonnal vontak körbe hoteleket, kilyukasztották a turistabuszok kerekét, esetenként jelzőrakétákat lőnek ki a szállodákra.

?? 'Tourists go home!'

My day with Spanish anti-tourist activists giving Britons a soaking

Read Kieran Kelly's piece from Barcelona ⬇️https://t.co/Im2pl8a1GB pic.twitter.com/AcZV5t5Klk

— The Telegraph (@Telegraph) June 16, 2025

Koppenhága válasza erre a dilemmára viszont a CopenPay: egy olyan jutalmazási rendszer, amely arra ösztönzi a turistákat, hogy ne passzív fogyasztók legyenek, hanem aktív résztvevői a városi életnek. A program eredetileg 2024-ben indult kísérleti jelleggel, mára azonban élesben működik, és a város turisztikai kínálatának szerves részévé vált.

Az elv egyszerű: a látogatók kisebb, de a közösség számára hasznos cselekedetekért cserébe kedvezményeket vagy teljesen ingyenes élményeket kapnak.

Szemetet szedsz? Kapsz egy kávét vagy ingyen belépőt

A „jó cselekedetek” listája meglepően hétköznapi. Aki például részt vesz a csatornák menti szemétszedésben, kerékpárral érkezik egy múzeumba, tömegközlekedéssel utazik a városon belül, vagy növényi alapú ételt választ egy étteremben, máris jogosult lehet a jutalomra. (Kérdés, hogy egy repülőn érkezett külföldi turista mi mást használna a dán fővárosban, mint a tömegközlekedést.)

Ezek a jutalmak korántsem jelképesek. A rendszerben részt vevő kávézók és éttermek

• ingyen kávét
• fagylaltot
• ebédet
• vegetáriánus fogásokat
• vagy akár egy pohár bort is kínálnak.

A koppenhágai árak finoman szólva nem szerények, tehát ezek a jutalmak értékesek. Más partnereknél múzeumi belépők, vezetett városi séták, művészeti workshopok, kajak- és kerékpárbérlés, sőt jógaórák is elérhetők.

A kedvezmények megszerzéséhez gyakran elég egy közlekedési jegy felmutatása, vagy egy fotó, amely igazolja, hogy a turista valóban részt vett például egy önkéntes akcióban vagy városi parkban végzett munkában.

Copenhagen has been rewarding tourists for climate-friendly actions with free stuff!

Here's how the #copenpay pilot program works: pic.twitter.com/SBe15zGZhd

— Pattrn (@pattrn) August 13, 2024

Vonattal érkezők és „lassú turisták” előnyben

A CopenPay külön figyelmet fordít azokra, akik eleve kisebb környezeti lábnyomot hagynak, amikor belépnek. A vonattal Koppenhágába érkezők extra előnyökhöz juthatnak, ahogy azok is, akik négy napnál hosszabb időt töltenek Dániában.

A cél egyértelmű: a rövid, intenzív városlátogatások helyett a lassabb, elmélyültebb turizmust ösztönözni.

A rendszer sikerét jól mutatják az eddigi számok. A próbaidőszak óta több mint 30 ezer önkénteskedő turista vett részt a programban. A kerékpárbérlések száma 59 százalékkal nőtt, és a résztvevők 98 százaléka azt mondta, hogy ajánlaná a CopenPay-t másoknak is.

„Azt látjuk, hogy egyre több látogatónk keres értelmesebb, mélyebb élményeket – idézte a Daily Mail Søren Tegen Petersent, a Wonderful Copenhagen vezérigazgatóját. – A turisták ma már nemcsak megnézni akarják a várost, hanem részévé válni. A CopenPay pontosan ezt az élményt adja meg nekik.”

Petersen szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül lemondással jár.

„Meg akarjuk mutatni, hogy a klímatudatos döntések sokkal egyszerűbbek, mint gondolnánk – és még élvezetesek is lehetnek.” Kérdés: miért kell belekeverni a klímatudatosságot abba, hogy embereket ösztönöznek arra, hogy tartsák rendben a környezetet – még akkor is, ha nem a saját városukról van szó.

Ragadós lehet a dán kifli

Koppenhága példája nem maradt visszhang nélkül. A Wonderful Copenhagen szerint már több mint 100 város és turisztikai szervezet érdeklődött a modell iránt Európából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Berlin volt az első, amely konkrét lépéseket tett:

a német főváros elkezdte kidolgozni a BerlinPay nevű, hasonló elven működő programot.

Sabine Wendt, a berlini turisztikai szervezet vezetője úgy fogalmazott: „A CopenPay azt mutatja: a pozitív változás akkor működik igazán, ha az emberek személyesen is megtapasztalhatják.”

Berlinben várhatóan a vonattal érkezést, a hosszabb tartózkodást, a növényi alapú étkezést és az ökotudatos programokat jutalmaznák. Azaz, ne a sokszínű Kreuzberg kerületbe menjen bárányhúsból készült kebabot enni a turista, ha ingyen bónokat akar.

Helsinki szintén Koppenhága nyomdokaiba lépne, külön hangsúlyt fektetve az úgyenvezett „regeneratív turizmusra” és a Balti-tenger védelmére. A koncepció lényege: hagyd jobb állapotban a helyet, mint találtad, aminek része lehet fák ültetése vagy korallzátonyok rehabilitációja vagy helyi kézműves mesterek támogatása. Viszont olyan hangzatos frázisokat is magában foglal, mint a „közösségközpontúság”, „az ökoszisztémák integrációja és revitalizációja, nem csak megtekintése”, a siker olyan tényezők általi mérése, mint a „közösségi jólét, a kulturális pezsgés és a környezet egészsége”.

Németországban Bréma már most együttműködik a Deutsche Bahnnal, a német vasúttal, az Alpokban pedig több síparadicsom is jelentős kedvezményt ad azoknak, akik vasúton érkeznek.

Minőségibb turistákat próbálnak becsalogatni

Miközben Dél-Európában egyre gyakoribbak a turistaadók és a szigorú korlátozások, Koppenhága stratégiája tudatosan szakít ezzel a logikával. Barcelonával vagy Velencével szemben a város nem azt kérdezi, hogyan lehetne kevesebb látogatót beengedni, hanem azt: hogyan lehetne jobb látogatókat bevonzani.

Igaz, a képhez hozzátartozik, hogy Barcelona és Velence esetében magas az egy napra érkező, látványosságkipipáló, szuvenírvadász turisták száma, míg Koppenhágában éjszakára is megállnak az utazók. A katalán fővárosban például 2024-ben közel 40 millió millió turista szállt meg, Velencében valamivel több, mint 38 millió. A kevésbé frekventált Koppenhágáról nem, csak Dánia egészéréről áll rendelkezésre adat 2024-ből – az egész országban összesen 65 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Mindeközben Londonban – ahol a lakosság nagy része „a majd valaki más feltakarít utánam” mottót követi – a városvezetés hangzatos frázisokat puffogtat a „zöldebb és egészségesebb” várost megalapozó „kerékpárforradalomról és aktív közlekedési infrastruktúráról”. Viszont nem sokat beszél arról, hogy jutalmazná a szemétszedést, a vonattal való érkezést (ami külföldről jobbára csak a Benelux-államokból és Franciaországból érkezők esetében lehetséges) vagy a „klímabarát” vegetariánus étkezést (ezzel valószínűleg bevételtől megfosztva a pezsgő éttermi ágazatot).

Ugyanakkor a CopenPay sikere arra utal, hogy sok utazó nyitott környezettudatos megközelítésre. Egy korábbi felmérés szerint tízből hét turista szeretné jobb állapotban otthagyni az úti célját, mint ahogy találta – csak eddig nem mindig tudta, hogyan. Koppenhága erre kínál kézzelfogható, működő választ.