Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a parlament pozsonyi üléstermében 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

Demonstrációk után – Általános sztrájkra buzdít az ellenzék Szlovákiában

Tüntetések zajlottak kedden este Szlovákia-szerte a kormány megszorító intézkedései ellen. Az ellenzéki pártok által szervezett demonstrációkhoz tizenhat város csatlakozott, a legnagyobb tömeg azonban Pozsonyban gyűlt össze, a fővárosban mintegy 18 ezer ember tiltakozott a Fico-kormány által beterjesztett konszolidációs csomag ellen. Az ellenzéki pártok általános sztrájkra szólították fel november 17-ére, amely idén először nem lesz munkaszüneti nap Szlovákiában.

A pozsonyi Szabadság téren tartott tüntetésre folyamatosan érkeztek a résztvevők, a környéket a rendőrség lezárta a forgalom elől. A demonstrációt az ellenzéki Progresszív Szlovákia hirdette meg, majd ehhez csatlakozott a Szabadság és Szolidaritás, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokraták párt. A szervezők szerint az országos akcióval azt akarták jelezni: a társadalom széles rétegei elutasítják a kormány által erőltetett megszorításokat, melyeket a munkavállalók és az egyéni vállalkozók éreznek majd meg leginkább.

A színpadon sorra váltották egymást az ellenzéki vezetők. Elsőként a rendszerváltás ismert alakja,

a kereszténydemokrata František Mikloško bírálta Robert Fico kabinetjét, különösen azt, hogy a kormány megszüntette a bársonyos forradalom évfordulójának, november 17-ének munkaszüneti státuszát.

Jaroslav Naď, a Demokraták elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában az emberek több mint egynegyede nem tud megélni a fizetéséből, míg a szomszédos Csehországban ez az arány jóval alacsonyabb. Azt kérte a szakszervezetektől, hogy csatlakozzanak a tiltakozó mozgalomhoz.

Branislav Gröhling, az SaS vezetője szerint a Fico-kormány maffiózók módjára bánik az állampolgárokkal, kifosztja a háztartásokat, miközben semmit nem tesz a régóta ígért autópályák befejezéséért. Élesen bírálta Ladislav Kamenický pénzügyminisztert is, aki arra buzdította az embereket, hogy spórolás céljából főzzenek otthon lekvárt és süssenek kekszet. Gröhling egyenesen általános sztrájkra szólította fel az országot november 17-ére.

A legnagyobb tapsot a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka kapta, aki arról beszélt, hogy a megszorítások leginkább az alkalmazottakat és a vállalkozókat sújtják, miközben a kormánytagok fényűző luxusban élnek.

Szerinte Robert Fico nem vállal felelősséget, és eddig még nem szólalt meg a konszolidációs intézkedésekről. Šimečka hangsúlyozta: az ellenzéki pártok együttműködése példa nélküli egységet mutat, amely alternatívát kínál a jelenlegi kabinet helyett. A politikus nyitottságát fejezte ki a szakszervezetek irányába is, hozzátéve: a Progresszív Szlovákia, az SaS, a KDH és a Demokraták készek közösen kormányozni a jövőben.

Szerdán a rendőrszakszervezet is tiltakozott. A parlament épülete elé összehívott megmozduláson igazságos béremelésért tüntettek a rendőrök, felszólították a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a korábbi tárgyalásokon született megállapodásokat. „Nem lehet halogatni a rendőrök bérének emelését, hiszen már három éve nem volt valorizáció, holott a belügyminisztérium vezetése is rendre beismeri, hogy a helyzet tarthatatlan” – közölte a szakszervezet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×