Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a parlament pozsonyi üléstermében 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

Demonstrációk után – Általános sztrájkra buzdít az ellenzék Szlovákiában

Tüntetések zajlottak kedden este Szlovákia-szerte a kormány megszorító intézkedései ellen. Az ellenzéki pártok által szervezett demonstrációkhoz tizenhat város csatlakozott, a legnagyobb tömeg azonban Pozsonyban gyűlt össze, a fővárosban mintegy 18 ezer ember tiltakozott a Fico-kormány által beterjesztett konszolidációs csomag ellen. Az ellenzéki pártok általános sztrájkra szólították fel november 17-ére, amely idén először nem lesz munkaszüneti nap Szlovákiában.

A pozsonyi Szabadság téren tartott tüntetésre folyamatosan érkeztek a résztvevők, a környéket a rendőrség lezárta a forgalom elől. A demonstrációt az ellenzéki Progresszív Szlovákia hirdette meg, majd ehhez csatlakozott a Szabadság és Szolidaritás, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokraták párt. A szervezők szerint az országos akcióval azt akarták jelezni: a társadalom széles rétegei elutasítják a kormány által erőltetett megszorításokat, melyeket a munkavállalók és az egyéni vállalkozók éreznek majd meg leginkább.

A színpadon sorra váltották egymást az ellenzéki vezetők. Elsőként a rendszerváltás ismert alakja,

a kereszténydemokrata František Mikloško bírálta Robert Fico kabinetjét, különösen azt, hogy a kormány megszüntette a bársonyos forradalom évfordulójának, november 17-ének munkaszüneti státuszát.

Jaroslav Naď, a Demokraták elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában az emberek több mint egynegyede nem tud megélni a fizetéséből, míg a szomszédos Csehországban ez az arány jóval alacsonyabb. Azt kérte a szakszervezetektől, hogy csatlakozzanak a tiltakozó mozgalomhoz.

Branislav Gröhling, az SaS vezetője szerint a Fico-kormány maffiózók módjára bánik az állampolgárokkal, kifosztja a háztartásokat, miközben semmit nem tesz a régóta ígért autópályák befejezéséért. Élesen bírálta Ladislav Kamenický pénzügyminisztert is, aki arra buzdította az embereket, hogy spórolás céljából főzzenek otthon lekvárt és süssenek kekszet. Gröhling egyenesen általános sztrájkra szólította fel az országot november 17-ére.

A legnagyobb tapsot a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka kapta, aki arról beszélt, hogy a megszorítások leginkább az alkalmazottakat és a vállalkozókat sújtják, miközben a kormánytagok fényűző luxusban élnek.

Szerinte Robert Fico nem vállal felelősséget, és eddig még nem szólalt meg a konszolidációs intézkedésekről. Šimečka hangsúlyozta: az ellenzéki pártok együttműködése példa nélküli egységet mutat, amely alternatívát kínál a jelenlegi kabinet helyett. A politikus nyitottságát fejezte ki a szakszervezetek irányába is, hozzátéve: a Progresszív Szlovákia, az SaS, a KDH és a Demokraták készek közösen kormányozni a jövőben.

Szerdán a rendőrszakszervezet is tiltakozott. A parlament épülete elé összehívott megmozduláson igazságos béremelésért tüntettek a rendőrök, felszólították a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a korábbi tárgyalásokon született megállapodásokat. „Nem lehet halogatni a rendőrök bérének emelését, hiszen már három éve nem volt valorizáció, holott a belügyminisztérium vezetése is rendre beismeri, hogy a helyzet tarthatatlan” – közölte a szakszervezet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×