Infostart.hu
eur:
360.44
usd:
310.57
bux:
132214.34
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Nyitókép: Pixabay

Rejtélyes fordulat Szlovákiában az orosz turistavízumok ügyében

Bár az ukrajnai orosz inváziót követően Szlovákia a legtöbb európai államhoz hasonlóan felfüggesztette az orosz turistavízumok kiadását, a közelmúltban mégis változás történt.

A szlovák külügyminisztérium részéről hivatalos állásfoglalás még nem született a turistavízumok újbóli kiadásáról, a tárca egyik munkatársa azonban a Pravda napilapnak megerősítette az eljárásmód módosítását. Nem hivatalos diplomáciai források is jelezték, hogy valóban újraindult a vízumkérelmek feldolgozása, a nyilvánosság azonban egyelőre kevés részletet ismer arról, miért éppen most történt a változás.

A kérdés azért is kényes, mert Szlovákia 2022 februárjában, az ukrajnai háború kezdetekor az egyik legszigorúbb álláspontot képviselte az uniós országok között. Akkor Eduard Heger kormánya és Ivan Korčok külügyminiszter sorolt be azon államok közé, amelyek nem adtak ki turistavízumot orosz állampolgároknak. Ezt az álláspontot követte minden Oroszországgal szomszédos tagállam is, köztük Lengyelország, Finnország, Észtország, Litvánia és Lettország.

A változás nyilvánosságra kerülése komoly politikai vitát is kiváltott. Ivan Korčok volt külügyminiszter, korábbi államfőjelölt közösségi oldalán kérdőre vonta utódját, Juraj Blanárt, hogy miért döntöttek a kiadás újraindítása mellett. Úgy fogalmazott: érthetetlen, miért éppen most tesz a kormány „baráti gesztust” Oroszország felé, miközben az nap mint nap fokozza agresszióját Ukrajnában. Korčok szerint a kormány ismét úgy kezeli az országot, „mintha a saját kft.-jük lenne”, és nem érzi szükségét annak, hogy a nyilvánosságot megfelelően tájékoztassa.

A külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: Szlovákia vízumkiadási politikája az elmúlt években nem változott, és uniós tagállamként mindig is az EU rendeleteit hajtotta végre. A tárca emlékeztetett: az Ukrajna elleni agresszió után az Európai Unió valóban felfüggesztette az orosz állampolgároknak adott vízumkönnyítéseket, de a kérelmek befogadását már a Covid-járvány idején leállították. A minisztérium szerint tehát nem a teljes tiltás megszüntetéséről, hanem eljárásbeli változásokról van szó.

Az orosz invázió után meredeken emelkedett az elutasított orosz schengeni vízumkérelmek száma: a 2019-es 1,5 százalékról 2022-ben 10,2 százalékra, majd 2023-ban 10,6 százalékra. Tavaly ez az arány 7,5 százalékra csökkent, miközben Oroszország bekerült azon öt ország közé, amelyek állampolgárai a leggyakrabban folyamodnak schengeni vízumért. Az Európai Bizottság adatai szerint az orosz kérelmek száma összesen mintegy 606 ezret tett ki.

Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az Erste Bank és az OTP Bank magyarországi tevékenységéhez hasonlóan az MBH Bankot is veszteségbe taszította a banki különadók megemelése, miután az egy évvel korábbi 19,6 milliárd forint után 52,6 milliárd forintnyi éves extraprofitadó elszámolására kényszerült a társaság év elején. Az első negyedévben kimutatott 19,4 milliárd forintos számviteli adózás utáni veszteség a korrekciós tételek nélkül 54,1 milliárd forint nyereség volt, ami 6%-kal marad el az egy évvel korábbitól, leginkább a kamateredmény további csökkenése és a költségek emelkedése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×