Infostart.hu
eur:
384.53
usd:
329.34
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Légicsapások után szóháború: a Trump-kormányzat magyarázkodni kényszerül az iráni bombázások miatt

Heves vita nzajlik arról, hogy az amerikai légicsapások komolyan visszavetették-e az iráni atomprogramot. A Fehér Ház dühösen cáfolja azokat a hírszerzési értesüléseket és állításokat, amelyek szerint nem esett komoly kár az iráni képességekben.

„Megtizedelte, lemosta, megsemmisítette – válasszák ki szabadon a megfelelő szót, ez egy történelmileg sikeres támadás volt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról, hogy mit okoztak az amerikai bombázások az iráni atomprogramnak. Pete Hegseth a CNN és más médiumok „hamis híreinek” nevezte azokat az állításokat, amelyek kétségbe vonják a Fehér Ház értékelését.

A Trump-kormányzat szerint szinte lenullázták Irán képességét, hogy nukleáris fegyvert hozzon létre. Ebben támogatta meg a vezetőket Dan Caine tábornok, aki szerint „az összes, Fordóra dobott bomba pontosan oda ment, ahová kellett”. A katonai vezető azokról a „bunkergyilkos” bombákról beszélt, amelyek 60 méter mélyre képesek lehatolni, hogy ott hatalmas pusztítást végezzenek.

Egy dolog azonban lerombolni a nukleáris létesítményeket, és egy másik megsemmisíteni a dúsított uránt, amellyel robbanófejeket lehet megtölteni.

Európai illetékesek szerint „korai hírszerzési jelentések arra utalnak, hogy a katonai célra alkalmas 408 kg-os iráni uránkészlet jobbára sértetlen”.

A Financial Times cikke szerint két európai hivatalnok „megkérdőjelezte Donald Trump következtetését, hogy a bombázás eltörölte az iráni atomprogramot”.

Az amerikai elnök csütörtökön arról írt közösségi oldalán, hogy nem vittek el semmit, így uránt sem Fordóból, mert „az túl sokáig tartana, túl veszélyes lenne és nagyon nehéz lenne elmozdítani”. Azt, hogy az uránt elvitték, iráni illetékesek állították. A 12 napos izraeli–iráni háború, valamint az amerikai bombatámadás után először szólalt meg Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki azt mondta:

az amerikai támadás „nem ért el semmi jelentőst”.

Közben kormánya közölte: megszünteti az együttműködést az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségével, így vélhetően sokkal nehezebb lesz a külvilág számára információkat szerezni az iráni atomprogramról.

A hírszerzési anyagokról folyó vita a 2003-as iraki háború előkészületeit idézte fel, az invázió a Szaddam Huszein rendszerének tömegpusztító fegyver-programjáról szóló, később hamisnak bizonyult információk alapján indult meg.

A mostani vitát egy kiszivárgott amerikai értékelés tüzelte a fordói, natanzi és iszfaháni atomtelepeken okozott károkról. Eszerint „csak pár hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot”. Donald Trump azt is írta közösségi felületén, hogy „a tökéletes misszióról” szóló anyagot a demokraták szivárogtatták ki. „Vád alá kellene őket helyezni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Védelmi minisztere csütörtökön hevesen bírálta a médiát, amiért erre a jelentésre koncentrált, mivel azt az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség „előzetesnek és kevéssé megbízhatónak” nevezte. „Maguknak a DNS-ében van, hogy Trump ellen drukkolnak” – mondta Pete Hegseth a riportereknek.

(A nyitóképen: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Jól teljesítettek az elmúlt napokban a tőzsdék, tegnap az USA-ban rekordokat döntöttek a vezető részvényindexek, Ázsiában viszont inkább negatív mozgások voltak ma jellemzők. A befektetők a geopolitikai eseményekre figyelnek, az USA venezuelai akciója után a Trump-adminisztráció több opciót is vizsgál Grönland megszerezése érdekében - eközben pedig zajlanak a tárgyalások az ukrajnai háború lezárásáról is. A geopolitikai bizonytalanság közepette az európai indexek vegyes elmozdulásokat mutatnak, a magyar piac viszont újabb történelmi csúcsot állított be. Az USA-bana Nasdaq tudott csak nagyon enyhe pluszban zárni, a másik két index mínuszosan tért nyugovóra, megtörve ezzel az év eleje óta tartó lendületet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×