Infostart.hu
eur:
354.2
usd:
310.09
bux:
141741.65
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Légicsapások után szóháború: a Trump-kormányzat magyarázkodni kényszerül az iráni bombázások miatt

Heves vita nzajlik arról, hogy az amerikai légicsapások komolyan visszavetették-e az iráni atomprogramot. A Fehér Ház dühösen cáfolja azokat a hírszerzési értesüléseket és állításokat, amelyek szerint nem esett komoly kár az iráni képességekben.

„Megtizedelte, lemosta, megsemmisítette – válasszák ki szabadon a megfelelő szót, ez egy történelmileg sikeres támadás volt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról, hogy mit okoztak az amerikai bombázások az iráni atomprogramnak. Pete Hegseth a CNN és más médiumok „hamis híreinek” nevezte azokat az állításokat, amelyek kétségbe vonják a Fehér Ház értékelését.

A Trump-kormányzat szerint szinte lenullázták Irán képességét, hogy nukleáris fegyvert hozzon létre. Ebben támogatta meg a vezetőket Dan Caine tábornok, aki szerint „az összes, Fordóra dobott bomba pontosan oda ment, ahová kellett”. A katonai vezető azokról a „bunkergyilkos” bombákról beszélt, amelyek 60 méter mélyre képesek lehatolni, hogy ott hatalmas pusztítást végezzenek.

Egy dolog azonban lerombolni a nukleáris létesítményeket, és egy másik megsemmisíteni a dúsított uránt, amellyel robbanófejeket lehet megtölteni.

Európai illetékesek szerint „korai hírszerzési jelentések arra utalnak, hogy a katonai célra alkalmas 408 kg-os iráni uránkészlet jobbára sértetlen”.

A Financial Times cikke szerint két európai hivatalnok „megkérdőjelezte Donald Trump következtetését, hogy a bombázás eltörölte az iráni atomprogramot”.

Az amerikai elnök csütörtökön arról írt közösségi oldalán, hogy nem vittek el semmit, így uránt sem Fordóból, mert „az túl sokáig tartana, túl veszélyes lenne és nagyon nehéz lenne elmozdítani”. Azt, hogy az uránt elvitték, iráni illetékesek állították. A 12 napos izraeli–iráni háború, valamint az amerikai bombatámadás után először szólalt meg Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki azt mondta:

az amerikai támadás „nem ért el semmi jelentőst”.

Közben kormánya közölte: megszünteti az együttműködést az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségével, így vélhetően sokkal nehezebb lesz a külvilág számára információkat szerezni az iráni atomprogramról.

A hírszerzési anyagokról folyó vita a 2003-as iraki háború előkészületeit idézte fel, az invázió a Szaddam Huszein rendszerének tömegpusztító fegyver-programjáról szóló, később hamisnak bizonyult információk alapján indult meg.

A mostani vitát egy kiszivárgott amerikai értékelés tüzelte a fordói, natanzi és iszfaháni atomtelepeken okozott károkról. Eszerint „csak pár hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot”. Donald Trump azt is írta közösségi felületén, hogy „a tökéletes misszióról” szóló anyagot a demokraták szivárogtatták ki. „Vád alá kellene őket helyezni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Védelmi minisztere csütörtökön hevesen bírálta a médiát, amiért erre a jelentésre koncentrált, mivel azt az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség „előzetesnek és kevéssé megbízhatónak” nevezte. „Maguknak a DNS-ében van, hogy Trump ellen drukkolnak” – mondta Pete Hegseth a riportereknek.

(A nyitóképen: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő brit kormányfő

Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő brit kormányfő

Még át sem vette a posztot, de Andy Burnham, a brit Munkáspárt következő vezetője – és így leendő kormányfő – máris radikális változást ígér. Közölte, hogy megosztaná a munkanapjait a Downing Street 10 és Manchester városa között, hogy így csökkentse a brit politika és közélet „London-centrikusságát”.

Kormányszóvivői tájékoztató: átszabják az áramszámlákat a megújulóknál, jön az ügynökakták nyilvánossága

Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Még nincs a NAV-nak végleges új elnöke

Még nincs a NAV-nak végleges új elnöke

Kármán András pénzügyminiszter csütörtök este közölte: nyílt pályázaton választják ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új elnökét. Korábban még úgy tűnt, hogy eldőlt az adóhatóság új vezetőjének személye, tartósan, ugyanis a tárcavezető hétfő reggel még azt közölte, hogy "alapos szakmai egyeztetések után megszületett a döntés az új NAV-vezetéssel kapcsolatban" és akkor meg is nevezte Tamásné Czinege Csillát, és úgy tűnt az akkori tájékoztatásokból, hogy tartósan tölti majd be ezt a posztot. Az ügy előzménye, hogy a választást sokan kritizálták és Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatón bejelentette, hogy nincs még NAV-elnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×