A világ 75 legszegényebb országa idén 22 milliárd dollárt lesz kénytelen visszafizetni Kínának, amit egy ausztrál külpolitikai intézet adósságrendezési cunaminak nevezett. A Lowry Intézet szerint „Kína a fejlődő világ számára adósságbehajtó, és nem bank”. A nyomás, hogy rendezzék a tartozást, a szegény államoknak azt jelenti, hogy pénzt kell elvonniuk az egészségügytől, az oktatástól és a klímaváltozás elleni védekezéstől.

A hiteleket a Hszi Csin-ping kínai elnök által indított Egy övezet, egy út infrastrukturális fejlesztési program (BRI) csúcsidőszakában folyósították világszerte, hogy azokból iskolákat, hidakat, autópályákat, kikötőket és reptereket építsenek. Európában Magyarország 85 százalékban kínai hitelből finanszírozza a Budapest–Belgrád vasútvonalat. Budapest emellett több forrás szerint egy éve egymilliárd dollárnyi kínai hitelt vett fel és hívott le.

A térségben az uniós tagság előszobájában várakoztatott, de immár NATO-tag Montenegró is élt a kínai hitel lehetőségével – egy 41 kilométeres autópálya-szakasz építéséhez –, ami megduzzasztotta államadósságát. A befolyó éves autópályadíj viszont kevesebb, mint a félévente fizetendő törlesztőrészlet. Az ország hiába kérte még négy éve az EU közbenjárását, Brüsszel nem volt hajlandó segíteni az újrafinanszírozásában. Podgorica végül európai és amerikai bankokkal kötött alkukkal tudta megfelezni tartozása kamatait, de később kilépett az egyezményből, államadósságának második legnagyobb tétele továbbra is a kínai hitel.

Az Egy övezet, egy út főként fejlődő országokra koncentrált olyan nyugati vádak közepette, hogy Peking adósságcsapdába vitte azokat, hogy megnövelje ottani befolyását. A jelentés szerint

Kína a 2000-es évek elején még kis hitelező volt: az országok külső hitelállományának kevesebb, mint 5 százalékát biztosította. 2015-re az arány már 40 százalék volt.

Az ausztrál Lowry Intézet szerint Laosz például súlyos adósságválságba került, mert „túl sok pénzt fektetett be a hazai energiaszektorba” a kínai hitelekből.

Kína akkor is adott, amikor mások nem

Közben Kína és az adósok is visszautasították, hogy Peking szándékosan kreálta volna a helyzetet – emlékeztetve arra, hogy Kína akkor is hitelezett, amikor mások ezt megtagadták. Az ausztrál tanulmány szerint ugyanakkor Peking „politikai befolyásolásra használhatja fel” az adósságot – miközben az amerikai kormányzat brutálisan megnyirbálta a külföldi segélyezést.

Kínában „elfogultnak és politikailag motiváltnak” nevezték az ausztrál anyagot. Jan Paorong, a Kínai Tudományos Akadémia Afrika-kutató intézetének igazgatója szerint a kínai hitelek „a fejlesztést és nem a függőséget” szolgálják. Nagyobb veszély, hogy az afrikai országok adósságának 40-60 százaléka dollárban jegyzett, és a valutaárfolyamok kilengése jelent nagy nyomást – mondta a Kínai Kommunista Párt által ellenőrzött Global Times című lapnak.