Infostart.hu
eur:
387.97
usd:
334.75
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Three fighter jets fly together.
Nyitókép: Tamilisa Miner/Getty Images

Jövő évtől Szlovákia maga védené a légterét – Csehország NATO-tagságot adna Ukrajnának

Szlovákia 2026 elejétől ismét teljes mértékben védelmezheti saját légterét – jelentette be Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter. Addig továbbra is Magyarország és Csehország látja el az ország légterének védelmét. Jan Lipavský cseh külügyminiszter ezzel egyidőben jelezte, Prágának nem érdeke, hogy megtagadják Ukrajna jogát a NATO-tagságra.

Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában elmondta, hogy az amerikai F-16-os vadászgépek beszerzésével kapcsolatos folyamat halad előre: márciusban és áprilisban további két gép érkezik, ezzel ötre nő az országban az F-16-osok száma. A 2018-ban kötött szerződés értelmében Szlovákia összesen 14 vadászrepülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól, mintegy kétmilliárd dollár értékben. Amíg az összes gép meg nem érkezik, Magyarország és Csehország biztosítja a szlovák légtér védelmét.

A miniszter a világpolitikai helyzet kapcsán is állást foglalt, kijelentve, hogy nem tartja valószínűnek a NATO felbomlását.

"Az elképzelés, hogy az Egyesült Államokat kizárjuk a NATO-ból, teljesen nevetséges. Egyértelmű az amerikai hozzáállás: addig nem védjük meg szövetségeseinket, amíg ezért nem fizetnek"

– mondta a szlovák védelmi tárca vezetője.

Ezzel párhuzamosan Csehországban is zajlanak a NATO jövőjéről szóló viták, különösen Ukrajna jövendőbeli tagságát illetően. Jan Lipavský külügyminiszter vasárnap a televízió vitaműsorában kifejtette, hogy Csehországnak nem érdeke megtagadni Ukrajna NATO-tagsági jogát az orosz agresszió befejezésének fejében. "Ha az ukrán vezetés NATO-tagsági törekvése elutasításra találna, az Ukrajna szuverenitásának korlátozását jelentené" – hangsúlyozta Lipavský.

Az ellenzéki ANO mozgalom alelnöke, Radek Vondráček ezzel szemben úgy vélekedett, hogy Ukrajna biztonságát más garanciákkal kell szavatolni, mint a NATO-tagsággal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO vezetői sosem ígértek tagságot Ukrajnának a békekötés fejében. Lipavský erre reagálva közölte: a NATO soha nem vállalt kötelezettséget arra, hogy nem bővíti tagságát Ukrajnával.

A cseh külügyminiszter rámutatott, hogy Moszkva követelései az elmúlt három évben nem változtak. Oroszország továbbra is Ukrajna demilitarizálását, az ellene hozott szankciók feloldását követeli, valamint Európa biztonsági szerkezetének visszaállítását az 1997 előtti állapotokhoz.

"Ha most diplomáciai úton megadnánk Oroszországnak azt, amit három év háborúval nem tudott elérni, az egyértelmű vereség lenne Európa biztonsága szempontjából"

– figyelmeztetett Jan Lipavský.

A szlovák és a cseh politikai nyilatkozatok azt mutatják, hogy a NATO jövője és Ukrajna helyzete továbbra is éles vita tárgya Európában, miközben Szlovákia a saját védelmi kapacitásainak megerősítésére összpontosít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×