Ursula von der Leyen bizottsági elnöksége idején az Európai Unió először megfogalmazta a Kínáról való „lekapcsolódás” politikáját, aztán két évvel ezelőtt jött a helyesbítés, a „rizikótlanítás” irányvonala. És most jött Donald Trump, aki védővámjaival egyszerre nyitott újabb frontot Európával és Kínával szemben is a kereskedelemben.
Az Asia Times című hongkongi lap ennek kapcsán keményen beleszállt Brüsszelbe: Trump megjelenése „a sokat emlegetett európai előrelátás, vészhelyzeti tervek, forgatókönyvek és zárt ajtók mögötti szerepjáték ellenére látványos stratégiai bénulással ér fel. Az EU-vezetők pont ott találják magukat, ahol négy éve: felkészületlenek és kiütötték őket.”
Mindez rossz pillanatban jön, mert Európának kínai gazdasági érdekei és amerikai biztonsági kötelékei között kell egyensúlyoznia – teszi hozzá a cikk, amely szerint
az egykori „leválás” európai ötlete olyan volt, mintha hentesbárddal akartak volna szétválasztani két sziámi ikret. Az európai ipar ugyanis teljesen integrálódott a kínai ellátási láncokkal.
Maros Sefcovic uniós kereskedelmi biztos ebben helyzetben készül március végén Pekingbe. Az Asia Times politikai vezetőket ostorozó bírálata nem hangsúlyozta az európai sérelmeket: azt, hogy a kínai ipari „túlkapacitások” miatt az EU-ba kerülő olcsó kínai export alávág az európai gyártóknak. Példa az elektromos autók ügye, amely odáig jutott, hogy októberben az unió súlyos vámokkal illette a kínai gyártású elektromos kocsikat, mivel vizsgálata szerint jelentős állami támogatások landolnak a kínai gyártók ellátási láncában.
Egy másik hongkongi lap, a South China Morning Post megjegyzi: az unió évek óta kéri Pekinget, engedjen nagyobb hozzáférést a piacához az európai cégeknek. Ennek azonban eddig kevés jelét látni. „A transzatlanti viszonyban előállt zűrzavar azonban lehetőséget kínál Sefcovicnak – a kereskedelmi biztosi tárca új főnökének – egy elődeihez képest pozitívabb napirendhez Kínában” – teszi hozzá az újság, amely szerint
„Európában most sokat beszélnek a Kínával való vita lehűtéséről, hogy ne legyen túl sok nyitott front”.
Mindez megjelent Von der Leyen szavaiban is: „Van tere a konstruktív együttműködésnek Kínával és a közös érdekeken alapuló megoldásoknak. Óvatosnak kell lennünk, de ez egy kiegyensúlyozottabb és igazságosabb viszonyhoz vezethet a világ egyik gazdasági óriásával. Európa számára ennek lehet értelme” – fogalmazott a bizottsági elnökasszony egy februári beszédében.
Sefcovic – aki a múlt héten Washingtonban járt és aki a „transzatlanti viszony igaz hívének” mondja magát – közben a Trump-kormányzatnál vetette fel, hogy a Kína-politika egyes területein, például a túlzott ipari kapacitások kérdésében, az EU együttműködne Amerikával.
Az EU-t fenyegető, Trump-féle 25 százalékos vámok azonban jegelhetik ezt az ötletet, ami viszont nyitottabbá teheti egymás felé Brüsszelt és Pekinget.





