Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.81
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Kijevben "szól a vészcsengő" Trump és Putyin egyetértése miatt

Az orosz külügyminisztérium minden korábbinál nyíltabban jelezte, hogy Moszkva valamiféle alkut szeretne kötni az ukrajnai harcok leállítására, bár a megjegyzés egy alacsonyabb beosztású hivatalnok szájából hangzott el.

Oroszország kész „a komoly beszélgetésre az ukrajnai helyzet rendezésére” – erről beszélt a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium egyik középszintű beosztottja, a Független Államok Közössége, azaz a szovjet utódállamok második osztályának vezetője.

Megfogalmazása szerint a 2022-es isztambuli megállapodástervezet alapján folytatnának megbeszéléseket. Az orosz invázió után nem sokkal felvázolt alku értelmében Ukrajna vállalta volna a független státuszt, azaz, hogy nem lép be a NATO-ba. Az aláírásra kész dokumentumot azonban végül elvetette – mint több forrásból azóta kiderült – a nyugati támogatók és köztük Boris Johnson akkori brit miniszterelnök sugalmazására.

Az isztambuli dokumentumot emlegette nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azt is állította, hogy a megállapodást elősegítő gesztusként vonták vissza Kijev körzetéből az orosz csapatokat, azaz nem verték őket onnan vissza. Putyin emellett illegitimnek nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök mandátuma lejárt, de a háború miatt eddig nem tartottak új választásokat az országban.

Most az orosz külügyi illetékes is Putyin szavaira utalt, amikor azt mondta, hogy a tárgyalások megkezdéséhez „rendezni kell a Zelenszkij illegitim státusza és a megbeszéléseket tiltó rendelete körüli jogi kérdéseket”.

A Lenta orosz híroldal említette, hogy az orosz külső katonai hírszerzés, az SZVR azt az értékelést adta ki, hogy „a nyugati országok egyre inkább vevők az ötletre, hogy tárgyalásokat kezdjenek Moszkvával az ukrajnai konfliktus fokozatos rendezéséről”. A portál szerint a Zelenszkij mandátumát övező kérdés miatt a NATO-államok egyre inkább fontolgatják Ukrajnában „látszatdemokratikus választások” megrendezését, hogy új vezetés kerüljön hatalomra Kijevben.

Putyin január 28-án úgy fogalmazott, hogy Zelenszkijjel lehet tárgyalni, de ő nem írhat alá semmit. Kijevnek érvénytelenítenie kell a tárgyalásokat blokkoló elnöki rendeletet és ezt az ukrán parlament elnöke teheti meg.

A másik oldalon Zelenszkij arról beszélt, hogy Brüsszel és Washington bevonásával szeretne tárgyalni Moszkvával, de csak az után, hogy találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

Zelenszkij potenciális lecseréléséről, illetve az azzal kapcsolatos amerikai–orosz egyetértésről nemcsak az orosz médium, hanem a brüsszeli Politico című lap is írt. Az Egyesült Államok választások kiírását sürgette Ukrajnában – Keith Kellogg különleges megbízott úgy fogalmazott, hogy „demokráciákban még háborús időkben is tartanak választásokat”, amihez Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn hozzátette: „Zelenszkij hivatali ideje lejárt.” Az, hogy Kellogg gondolatait gyorsan magáévá tette a Kreml, „bekapcsolta a vészcsengőt” – mondta a Politicónak egy volt ukrán miniszter.

Ukrajnában jelenleg a törvény nem teszi lehetővé hadiállapot idején a választások kiírását. Azt, hogy Moszkva és Washington egyfajta közös álláspontra juthat, a hétvégén Zelenszkij is elismerte, mondván: „veszélyes nélkülünk beszélni Ukrajnáról”. Korábban azt is mondta: választásokat tarthatnak az idén, ha leállnak a harcok és Kijev biztonsági garanciákat kap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×