Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Kijevben "szól a vészcsengő" Trump és Putyin egyetértése miatt

Az orosz külügyminisztérium minden korábbinál nyíltabban jelezte, hogy Moszkva valamiféle alkut szeretne kötni az ukrajnai harcok leállítására, bár a megjegyzés egy alacsonyabb beosztású hivatalnok szájából hangzott el.

Oroszország kész „a komoly beszélgetésre az ukrajnai helyzet rendezésére” – erről beszélt a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium egyik középszintű beosztottja, a Független Államok Közössége, azaz a szovjet utódállamok második osztályának vezetője.

Megfogalmazása szerint a 2022-es isztambuli megállapodástervezet alapján folytatnának megbeszéléseket. Az orosz invázió után nem sokkal felvázolt alku értelmében Ukrajna vállalta volna a független státuszt, azaz, hogy nem lép be a NATO-ba. Az aláírásra kész dokumentumot azonban végül elvetette – mint több forrásból azóta kiderült – a nyugati támogatók és köztük Boris Johnson akkori brit miniszterelnök sugalmazására.

Az isztambuli dokumentumot emlegette nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azt is állította, hogy a megállapodást elősegítő gesztusként vonták vissza Kijev körzetéből az orosz csapatokat, azaz nem verték őket onnan vissza. Putyin emellett illegitimnek nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök mandátuma lejárt, de a háború miatt eddig nem tartottak új választásokat az országban.

Most az orosz külügyi illetékes is Putyin szavaira utalt, amikor azt mondta, hogy a tárgyalások megkezdéséhez „rendezni kell a Zelenszkij illegitim státusza és a megbeszéléseket tiltó rendelete körüli jogi kérdéseket”.

A Lenta orosz híroldal említette, hogy az orosz külső katonai hírszerzés, az SZVR azt az értékelést adta ki, hogy „a nyugati országok egyre inkább vevők az ötletre, hogy tárgyalásokat kezdjenek Moszkvával az ukrajnai konfliktus fokozatos rendezéséről”. A portál szerint a Zelenszkij mandátumát övező kérdés miatt a NATO-államok egyre inkább fontolgatják Ukrajnában „látszatdemokratikus választások” megrendezését, hogy új vezetés kerüljön hatalomra Kijevben.

Putyin január 28-án úgy fogalmazott, hogy Zelenszkijjel lehet tárgyalni, de ő nem írhat alá semmit. Kijevnek érvénytelenítenie kell a tárgyalásokat blokkoló elnöki rendeletet és ezt az ukrán parlament elnöke teheti meg.

A másik oldalon Zelenszkij arról beszélt, hogy Brüsszel és Washington bevonásával szeretne tárgyalni Moszkvával, de csak az után, hogy találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

Zelenszkij potenciális lecseréléséről, illetve az azzal kapcsolatos amerikai–orosz egyetértésről nemcsak az orosz médium, hanem a brüsszeli Politico című lap is írt. Az Egyesült Államok választások kiírását sürgette Ukrajnában – Keith Kellogg különleges megbízott úgy fogalmazott, hogy „demokráciákban még háborús időkben is tartanak választásokat”, amihez Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn hozzátette: „Zelenszkij hivatali ideje lejárt.” Az, hogy Kellogg gondolatait gyorsan magáévá tette a Kreml, „bekapcsolta a vészcsengőt” – mondta a Politicónak egy volt ukrán miniszter.

Ukrajnában jelenleg a törvény nem teszi lehetővé hadiállapot idején a választások kiírását. Azt, hogy Moszkva és Washington egyfajta közös álláspontra juthat, a hétvégén Zelenszkij is elismerte, mondván: „veszélyes nélkülünk beszélni Ukrajnáról”. Korábban azt is mondta: választásokat tarthatnak az idén, ha leállnak a harcok és Kijev biztonsági garanciákat kap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Olajfúrótornyot találtak el az ukrán drónok, ma folytatódnak a béketárgyalások - Háborús híreink szombaton

Olajfúrótornyot találtak el az ukrán drónok, ma folytatódnak a béketárgyalások - Háborús híreink szombaton

Folytatódnak a háború lezárását célzó tárgyalások: Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, Kirill Dmitrijev szombaton Miamiban találkozik Donald Trump amerikai elnök küldöttével, Steve Witkoffal, valamint Trump vejével, Jared Kushnerrel- - írta a Reuters. Orosz ballisztikus rakéták csapást mértek Odessza Pivdennij kikötőjére, legalább hét ember meghalt, tizenöt megsebesült. Ukrajna arról számolt be, hogy a drónjaik találatot értek a Lukoil tulajdonában lévő Filanovszkij olajfúrótornyon, valamint egy katonai járőrhajón a Kaszpi-tengeren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×