Infostart.hu
eur:
363.4
usd:
308.11
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Kijevben "szól a vészcsengő" Trump és Putyin egyetértése miatt

Az orosz külügyminisztérium minden korábbinál nyíltabban jelezte, hogy Moszkva valamiféle alkut szeretne kötni az ukrajnai harcok leállítására, bár a megjegyzés egy alacsonyabb beosztású hivatalnok szájából hangzott el.

Oroszország kész „a komoly beszélgetésre az ukrajnai helyzet rendezésére” – erről beszélt a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium egyik középszintű beosztottja, a Független Államok Közössége, azaz a szovjet utódállamok második osztályának vezetője.

Megfogalmazása szerint a 2022-es isztambuli megállapodástervezet alapján folytatnának megbeszéléseket. Az orosz invázió után nem sokkal felvázolt alku értelmében Ukrajna vállalta volna a független státuszt, azaz, hogy nem lép be a NATO-ba. Az aláírásra kész dokumentumot azonban végül elvetette – mint több forrásból azóta kiderült – a nyugati támogatók és köztük Boris Johnson akkori brit miniszterelnök sugalmazására.

Az isztambuli dokumentumot emlegette nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azt is állította, hogy a megállapodást elősegítő gesztusként vonták vissza Kijev körzetéből az orosz csapatokat, azaz nem verték őket onnan vissza. Putyin emellett illegitimnek nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök mandátuma lejárt, de a háború miatt eddig nem tartottak új választásokat az országban.

Most az orosz külügyi illetékes is Putyin szavaira utalt, amikor azt mondta, hogy a tárgyalások megkezdéséhez „rendezni kell a Zelenszkij illegitim státusza és a megbeszéléseket tiltó rendelete körüli jogi kérdéseket”.

A Lenta orosz híroldal említette, hogy az orosz külső katonai hírszerzés, az SZVR azt az értékelést adta ki, hogy „a nyugati országok egyre inkább vevők az ötletre, hogy tárgyalásokat kezdjenek Moszkvával az ukrajnai konfliktus fokozatos rendezéséről”. A portál szerint a Zelenszkij mandátumát övező kérdés miatt a NATO-államok egyre inkább fontolgatják Ukrajnában „látszatdemokratikus választások” megrendezését, hogy új vezetés kerüljön hatalomra Kijevben.

Putyin január 28-án úgy fogalmazott, hogy Zelenszkijjel lehet tárgyalni, de ő nem írhat alá semmit. Kijevnek érvénytelenítenie kell a tárgyalásokat blokkoló elnöki rendeletet és ezt az ukrán parlament elnöke teheti meg.

A másik oldalon Zelenszkij arról beszélt, hogy Brüsszel és Washington bevonásával szeretne tárgyalni Moszkvával, de csak az után, hogy találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

Zelenszkij potenciális lecseréléséről, illetve az azzal kapcsolatos amerikai–orosz egyetértésről nemcsak az orosz médium, hanem a brüsszeli Politico című lap is írt. Az Egyesült Államok választások kiírását sürgette Ukrajnában – Keith Kellogg különleges megbízott úgy fogalmazott, hogy „demokráciákban még háborús időkben is tartanak választásokat”, amihez Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn hozzátette: „Zelenszkij hivatali ideje lejárt.” Az, hogy Kellogg gondolatait gyorsan magáévá tette a Kreml, „bekapcsolta a vészcsengőt” – mondta a Politicónak egy volt ukrán miniszter.

Ukrajnában jelenleg a törvény nem teszi lehetővé hadiállapot idején a választások kiírását. Azt, hogy Moszkva és Washington egyfajta közös álláspontra juthat, a hétvégén Zelenszkij is elismerte, mondván: „veszélyes nélkülünk beszélni Ukrajnáról”. Korábban azt is mondta: választásokat tarthatnak az idén, ha leállnak a harcok és Kijev biztonsági garanciákat kap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Nőtt a béke esélye, emelkedtek a tőzsdék Amerikában

Nőtt a béke esélye, emelkedtek a tőzsdék Amerikában

A kedvezőtlen nemzetközi hangulat sem zavarta a magyar tőzsdét hétfőn: a Tisza Párt győzelmére kiemelkedő forgalom mellett dőltek a csúcsok a BUX indexben és a Telekom kivételével a nagypapírokban egyaránt. A Fidesz-közeli cégek részvényei azonban komoly esést szenvedtek el. Nemzetközi szinten a keddi nap a mérsékelt optimizmus jegyében telhet, tekintve, hogy esni kezdett az olajár és újra enyhülnek az iráni feszültségek. A magyar tőzsde kisebb elmozdulásokkal nyitott, a nyitást követően azonban ismét gyorsan megjelentek a vevők. A Mol és az OTP is új történelmi csúcsra ugrott. Az amerikai kereskedés kifejezetten optimista hangultaban telt: a befektetők láthatóan óvatosan optimisták az iráni konfliktus rendezésének esélyeit illetően. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×