Infostart.hu
eur:
368.74
usd:
336.04
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Kijevben "szól a vészcsengő" Trump és Putyin egyetértése miatt

Az orosz külügyminisztérium minden korábbinál nyíltabban jelezte, hogy Moszkva valamiféle alkut szeretne kötni az ukrajnai harcok leállítására, bár a megjegyzés egy alacsonyabb beosztású hivatalnok szájából hangzott el.

Oroszország kész „a komoly beszélgetésre az ukrajnai helyzet rendezésére” – erről beszélt a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium egyik középszintű beosztottja, a Független Államok Közössége, azaz a szovjet utódállamok második osztályának vezetője.

Megfogalmazása szerint a 2022-es isztambuli megállapodástervezet alapján folytatnának megbeszéléseket. Az orosz invázió után nem sokkal felvázolt alku értelmében Ukrajna vállalta volna a független státuszt, azaz, hogy nem lép be a NATO-ba. Az aláírásra kész dokumentumot azonban végül elvetette – mint több forrásból azóta kiderült – a nyugati támogatók és köztük Boris Johnson akkori brit miniszterelnök sugalmazására.

Az isztambuli dokumentumot emlegette nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azt is állította, hogy a megállapodást elősegítő gesztusként vonták vissza Kijev körzetéből az orosz csapatokat, azaz nem verték őket onnan vissza. Putyin emellett illegitimnek nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök mandátuma lejárt, de a háború miatt eddig nem tartottak új választásokat az országban.

Most az orosz külügyi illetékes is Putyin szavaira utalt, amikor azt mondta, hogy a tárgyalások megkezdéséhez „rendezni kell a Zelenszkij illegitim státusza és a megbeszéléseket tiltó rendelete körüli jogi kérdéseket”.

A Lenta orosz híroldal említette, hogy az orosz külső katonai hírszerzés, az SZVR azt az értékelést adta ki, hogy „a nyugati országok egyre inkább vevők az ötletre, hogy tárgyalásokat kezdjenek Moszkvával az ukrajnai konfliktus fokozatos rendezéséről”. A portál szerint a Zelenszkij mandátumát övező kérdés miatt a NATO-államok egyre inkább fontolgatják Ukrajnában „látszatdemokratikus választások” megrendezését, hogy új vezetés kerüljön hatalomra Kijevben.

Putyin január 28-án úgy fogalmazott, hogy Zelenszkijjel lehet tárgyalni, de ő nem írhat alá semmit. Kijevnek érvénytelenítenie kell a tárgyalásokat blokkoló elnöki rendeletet és ezt az ukrán parlament elnöke teheti meg.

A másik oldalon Zelenszkij arról beszélt, hogy Brüsszel és Washington bevonásával szeretne tárgyalni Moszkvával, de csak az után, hogy találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

Zelenszkij potenciális lecseréléséről, illetve az azzal kapcsolatos amerikai–orosz egyetértésről nemcsak az orosz médium, hanem a brüsszeli Politico című lap is írt. Az Egyesült Államok választások kiírását sürgette Ukrajnában – Keith Kellogg különleges megbízott úgy fogalmazott, hogy „demokráciákban még háborús időkben is tartanak választásokat”, amihez Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn hozzátette: „Zelenszkij hivatali ideje lejárt.” Az, hogy Kellogg gondolatait gyorsan magáévá tette a Kreml, „bekapcsolta a vészcsengőt” – mondta a Politicónak egy volt ukrán miniszter.

Ukrajnában jelenleg a törvény nem teszi lehetővé hadiállapot idején a választások kiírását. Azt, hogy Moszkva és Washington egyfajta közös álláspontra juthat, a hétvégén Zelenszkij is elismerte, mondván: „veszélyes nélkülünk beszélni Ukrajnáról”. Korábban azt is mondta: választásokat tarthatnak az idén, ha leállnak a harcok és Kijev biztonsági garanciákat kap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el, ennek kezdetén tartott Magyar Péter és a Tisza-frakció két vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót a Déli pályaudvaron. A kormányfő megerősítette: tegnap döntött a kormány arról, hogy kiszáll a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziós szerződésből, amiről úgy tűnik, sikerül megállapodni az érintett cégekkel, akik, mint a kormányfő fogalmazott, „megértették az idők szavát”. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×