Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke az olasz közszolgálati televízió, a Rai Uno Porta a Porta című műsorában Rómában 2024. június 6-án. Olaszországban június 8-án és 9-én tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Giorgia Meloni: Elon Muskot azért bántják, mert nem baloldali, Soros ellenben "filantróp"

Elon Musk politikai megnyilvánulásai azért kapnak bírálatokat, mert a milliárdos nem baloldali – ezt mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki szerint Soros György sokkal nagyobb veszélyt jelent.

Elon Musk az utóbbi hetekben nagy hullámokat keltett a különböző országok belügyeinek kommentálásával és a német AfD párt vezetőjével folytatott beszélgetésével. A hozzá közel álló olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni azonban azt mondta, hogy Muskot azért támadják, mert nem baloldali. Ő elutasította a vádakat, amelyek szerint a hamarosan felálló Trump-kormányzatban szerepet kapott milliárdos „veszélyes módon beavatkozna” más országok életébe.

„Az a gond, amikor gazdag emberek világszerte pártokat és szervezeteket finanszíroznak, hogy befolyásolják a nemzetállamok politikai döntéseit. Musk nem ezt teszi” – mondta. „Nem tudok róla, hogy Musk külföldön pártokat, szervezeteket vagy képviselőket finanszírozna... ilyet például Soros György tesz” – tette hozzá, közölve, hogy ez veszélyes bevatkozás a szuverén nemzetállamok ügyeibe, de amikor ez történik, akkor azt filantrópiának hívják.

Soros Györgyöt valóban sok liberális orgánum nevezi „jótékonykodó üzletembernek”, úgy, hogy ő volt az, aki a valuta ellen fogadva 1992-ben „bedöntötte” az angol fontot, amivel Nagy-Britannia kénytelen volt elhagyni az Európai Valutaátváltási Mechanizmust, miközben Soros Kvantum Alapja egymilliárd dollárt keresett.

Nemrég az Al-Dzsazíra cikkezett arról, hogy Soros „az indiai kormánypárt elsőszámú ellenségévé vált” – mert szerinte az ellenzéket finanszírozza és destabilizálni próbálja az országot. A BJP kormánypárt több posztban említette, hogy az ellenzék „részben Soros alapítványa és az amerikai külügyminisztérium által támogatott tényfeltáró újságírókat” alkalmazott a Modi-kormány elleni támadásokra.

2023-ban maga a milliárdos is megemlítette – a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián – Narendra Modi indiai kormányfőt, azzal kapcsolatban, hogy az egyik ügy „jelentősen meggyengíti szorítását az indiai kormányon”.

És, miközben Muskot választásokba való beavatkozással vádolják, a médiában megjelent, de gyorsan kifulladt a hír: a kormányzó brit Munkáspárt aktivistáinak utazást szerveztek az Egyesült Államokba, hogy ott, szó szerint ajtókon kopogtatva Kamala Harris megválasztásáért kampányoljanak. A Labour azzal hárította a bírálatokat, hogy az aktivisták saját pénzükön utaztak, a párt nem vett részt a szervezésben.

„Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai 2020 óta legalább félmilliárd dollárt adományoztak politikai kampányoknak és ügyeknek, gyakran sötét pénzeket kezelő nonprofit-csoportokon keresztül. Ezeket általában a Demokrata Párthoz köthető politikai ügyekre költötték”. Ezt az állítás azért érdekes, mert egy, a „fősodorba” sorolt médiumtól, az amerikai CNBC-től származik, amely szerint a Soros-pénzek sokszor egyik nonprofitból mennek a másikba, mielőtt a választókat közvetlenül megcélzó reklámokra, szervezésre vagy közösségimédia-kampányokra használnák fel őket.

A CNBC emellett úgy fogalmaz: „Sorosnak a világot behálózó Nyílt Táradalom Egyetemi Hálózata az évek során 32 milliárd dollárt adományozott politikailag aktív civil szervezeteknek, kutatóknak és jótékonysági alapítványoknak. Ezzel elkendőzték, hogy a szervezetek milyen pénzből finanszírozták politikai kampányaikat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×