eur:
402.54
usd:
371.74
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke az olasz közszolgálati televízió, a Rai Uno Porta a Porta című műsorában Rómában 2024. június 6-án. Olaszországban június 8-án és 9-én tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Giorgia Meloni: Elon Muskot azért bántják, mert nem baloldali, Soros ellenben "filantróp"

Elon Musk politikai megnyilvánulásai azért kapnak bírálatokat, mert a milliárdos nem baloldali – ezt mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki szerint Soros György sokkal nagyobb veszélyt jelent.

Elon Musk az utóbbi hetekben nagy hullámokat keltett a különböző országok belügyeinek kommentálásával és a német AfD párt vezetőjével folytatott beszélgetésével. A hozzá közel álló olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni azonban azt mondta, hogy Muskot azért támadják, mert nem baloldali. Ő elutasította a vádakat, amelyek szerint a hamarosan felálló Trump-kormányzatban szerepet kapott milliárdos „veszélyes módon beavatkozna” más országok életébe.

„Az a gond, amikor gazdag emberek világszerte pártokat és szervezeteket finanszíroznak, hogy befolyásolják a nemzetállamok politikai döntéseit. Musk nem ezt teszi” – mondta. „Nem tudok róla, hogy Musk külföldön pártokat, szervezeteket vagy képviselőket finanszírozna... ilyet például Soros György tesz” – tette hozzá, közölve, hogy ez veszélyes bevatkozás a szuverén nemzetállamok ügyeibe, de amikor ez történik, akkor azt filantrópiának hívják.

Soros Györgyöt valóban sok liberális orgánum nevezi „jótékonykodó üzletembernek”, úgy, hogy ő volt az, aki a valuta ellen fogadva 1992-ben „bedöntötte” az angol fontot, amivel Nagy-Britannia kénytelen volt elhagyni az Európai Valutaátváltási Mechanizmust, miközben Soros Kvantum Alapja egymilliárd dollárt keresett.

Nemrég az Al-Dzsazíra cikkezett arról, hogy Soros „az indiai kormánypárt elsőszámú ellenségévé vált” – mert szerinte az ellenzéket finanszírozza és destabilizálni próbálja az országot. A BJP kormánypárt több posztban említette, hogy az ellenzék „részben Soros alapítványa és az amerikai külügyminisztérium által támogatott tényfeltáró újságírókat” alkalmazott a Modi-kormány elleni támadásokra.

2023-ban maga a milliárdos is megemlítette – a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián – Narendra Modi indiai kormányfőt, azzal kapcsolatban, hogy az egyik ügy „jelentősen meggyengíti szorítását az indiai kormányon”.

És, miközben Muskot választásokba való beavatkozással vádolják, a médiában megjelent, de gyorsan kifulladt a hír: a kormányzó brit Munkáspárt aktivistáinak utazást szerveztek az Egyesült Államokba, hogy ott, szó szerint ajtókon kopogtatva Kamala Harris megválasztásáért kampányoljanak. A Labour azzal hárította a bírálatokat, hogy az aktivisták saját pénzükön utaztak, a párt nem vett részt a szervezésben.

„Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai 2020 óta legalább félmilliárd dollárt adományoztak politikai kampányoknak és ügyeknek, gyakran sötét pénzeket kezelő nonprofit-csoportokon keresztül. Ezeket általában a Demokrata Párthoz köthető politikai ügyekre költötték”. Ezt az állítás azért érdekes, mert egy, a „fősodorba” sorolt médiumtól, az amerikai CNBC-től származik, amely szerint a Soros-pénzek sokszor egyik nonprofitból mennek a másikba, mielőtt a választókat közvetlenül megcélzó reklámokra, szervezésre vagy közösségimédia-kampányokra használnák fel őket.

A CNBC emellett úgy fogalmaz: „Sorosnak a világot behálózó Nyílt Táradalom Egyetemi Hálózata az évek során 32 milliárd dollárt adományozott politikailag aktív civil szervezeteknek, kutatóknak és jótékonysági alapítványoknak. Ezzel elkendőzték, hogy a szervezetek milyen pénzből finanszírozták politikai kampányaikat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Lassabb lesz idén a magyar repülőrajt - De mégis mit okoz ez?

Lassabb lesz idén a magyar repülőrajt - De mégis mit okoz ez?

Alig négy hónap után a kormánynak újra kellett számolnia a makrogazdasági pálya legfontosabb elemeit. Részletes vizsgálódásunkból kiderül: a valóságot lényegesen jobban tükröző, 2025-re vonatkozó makropálya elsődlegesen a beruházások romlására vezethető vissza, részben felelős a korábbiaknál mérsékeltebbre várt exportbővülés, de még a háztartások fogyasztási kiadásai is visszafogottabban növekedhetnek idén. Az biztos: a kormánynak nehezebb dolga van a költségvetési célok teljesítésével, főleg, ha az új (költségvetésben nem szereplő, de már bejelentett, valamint a még be nem jelentett) gazdaságpolitikai lépések deficitnövelő hatásait is tekintetbe vesszük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×