Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Michael H/Getty Images

Kipattant az izraeli Watergate-ügy: öt ember őrizetben, köztük a kormányszóvivő

Miközben Izraelben és a Közel-Keleten Joav Galant védelmi miniszter menesztése a téma, öt izraelit azért tartóztattak le, mert Hamász-papírokat szivárogtattak ki.

Izraelben sokkot és tiltakozásokat váltott ki, hogy Benjamin Netanjahu kormányfő menesztette Joav Galant védelmi minisztert. A tárcavezetővel már korábban is feszült volt a viszonya, mert bírálta több háborús döntését és alkut sürgetett a Hamásszal az izraeli túszok elengedéséről – míg Netanjahu a terrorszervezet totális megsemmisítéséig nem akar megállni.

Más feltételezések szerint a kormánykoalíció ultravallásos pártjainak nem tetszett, hogy Galant a legfelsőbb bíróság döntésének megfelelően ki akarta terjeszteni a hadkötelezettséget az ultraortodox háredi zsidó izraeliekre.

Donald Trump amerikai elnökké történő választásával Netanjahu úgy érzeheti, hogy folytathatja a „totális győzelmet” célzó háborút, Washington nem fogja kioktatni úgy, ahogy a Biden–Harris-kormányzat alatt tette.

Ez a vihar egy időre elterelte a figyelmet egy másikról: öt izraelit tartóztattak le, amiért a vádak szerint Hamász-dokumentumokat szerkesztettek meg és szivárogtattak ki. Az ügy miatt őrizetbe vett egyik illetékes nem más, mint Eli Feldstein kormányszóvivő. A szóban forgó anyagok a szervezet katonai stratégiáját taglalják, és az izraeli katonai hírszerzés emberei találtak rájuk Gázában. Az izraeli kormány által Hamász-pártinak tartott és betiltott Al-Dzsazíra szerint

a „miniszterelnöki irodához és a védelmi elithez közel álló személyek manipulálták a dokumentumokat”.

A papírokat először a német Bild bulvárlapnak, majd a brit zsidóság lapjának, a Jewish Chronicle-nek szivárogtatták ki. A manipuláció azt célozta, hogy úgy tűnjön: a Hamász Egyiptomba, majd Iránba és Jemenbe akarja kicsempészni az izraeli túszokat.

A pénteken bejelentett letartóztatások szerint a gyanúsítottak „titkos anyagok jogtalan átadásával kárt okoztak a nemzetbiztonságnak és akadályozták Izrael háborús céljainak elérését”.

Netanjahu kormányfő tagadta, hogy beosztottjainak köze lett volna az esethez és azt mondta, hogy a sajtóból értesült a szivárogtatásról.

„Ez rosszabb, mint a Watergate” – utalt a néhai Nixon amerikai elnök bukásához vezető lehallgatási ügyre Mitchell Barak volt izraeli politikai tanácsadó. „Ironikus módon legutóbbi, washingtoni útján Netanjahu a Watergate szállóban állt meg” – tette hozzá. Az ügy veszélybe sodorta az izraeli katonákat, a túszokat és Izrael biztonsági forrásait – hangsúlyozta.

Joe Biden távozó amerikai elnök szerint Netanjahunak „minden politikai oka megvan a háború elnyújtására”.

Kimondatlanul arra utalt, hogy a kormányfő ellen csalás és korrupció miatt több vádat is emeltek. Emellett keményvonalas nacionalista koalíciós partnerei szűkítik a mozgásterét.

A katari székhelyű Al-Dzsazíra arra is utal, hogy a szivárogtatás szeptember elején, akkor történt, amikor a Hamász közel állt a gázai tűzszüneti alku megkötéséhez. Netanjahu a túszok potenciális Egyiptomba csempészésére – a manipulált információra – hivatkozva vetette el a fegyvernyugvás lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×