eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke (k) beszél az előrehozott szlovákiai parlamenti választások után, az eredményváró végén a párt pozsonyi központjában 2023. október 1-jén hajnalban. Robert Fico pártja az Irány (Smer-SD) a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A szlovákiai magyar elnökjelölt sem küldene katonákat Ukrajnába

Március 23-án köztársasági elnökválasztás lesz Szlovákiában, az első fordulóban pedig Forró Krisztián személyében magyar jelölt is indul. Az állami hírügynökségnek kedden adott interjújában a Magyar Szövetség elnöke egyebek mellett azt mondta, Szlovákia államfőjének erősebb jogkörei is lehetnének. Az ukrán helyzettel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy teljes mértékben támogatja a humanitárius segítségnyújtást, de fegyverek és katonák küldését nem.

„Erősebb jogkörei is lehetnének az államfőnek, például törvénytervezeteket is a parlament elé terjeszthetne” – mondta a szlovák állami hírügynökségnek adott interjúban Forró Krisztián államfőjelölt. Szerinte az államfő feladata összefogni a társadalmat, betemetni az árkokat a további mélyítésük helyett, és közvetíteni a kormány és az ellenzék között. Arra a kérdésre, hogy az államfőnek ellensúlyt kell-e képeznie a kormánnyal szemben, azt válaszolta, hogy „az államfőnek a polgárok oldalán kell állnia. Ha komoly ellentét van a kormánykoalíció és az ellenzék között, akkor közvetítőként kell fellépnie és a megoldásokat kell keresnie.”

Szlovákiában egyes pártok a parlamenti választási rendszer módosítását javasolják. Ezzel kapcsolatban Forró Krisztián véleménye az, hogy a régiók hangja nem elég erős a parlamentben. „Amint megválasztanak valakit képviselőnek, rögtön Pozsonyból kezdi nézni az országot, gyorsan megfeledkezik a régiókról. Támogatnék egy olyan módosítást, amely felerősítené a régiók és a nemzetiségi közösségek hangját” – válaszolta a magyar elnökjelölt, akit Szlovákia NATO- és EU-tagságáról is kérdeztek. Emlékeztetett, hogy a Magyar Szövetség elődpártja, az MKP tagja volt annak a szlovák kormánynak, amely jóváhagyta az ország NATO- és EU-csatlakozását. „Helyes döntés volt – jegyezte meg Forró Krisztián, egyúttal hozzátette – ma már nem olyan az Európai Unió, mint amilyenhez csatlakoztunk, de nem látok más lehetőséget, mint azon dolgozni, hogy jobbá tegyük.”

Az elnökjelöltet az ukrán helyzetről is kérdezték, Forró Krisztián erre azt felelte, hogy teljes mértékben támogatja a humanitárius segítségnyújtást, de fegyverek és katonák küldését nem, mert szerinte minden egyes fegyverszállítmány elnyújtja a háborút. „Az uniós csatlakozás kapcsán pedig, ha Ukrajna teljesíti az összes feltételt, amelyeket Szlovákiának is teljesítenie kellett a belépés előtt, semmi ok, hogy ne lehessen az Európai Unió tagja” – jegyezte meg a Magyar Szövetség elnöke.

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint Forró Krisztián a hatodik helyen áll a 11 elnökjelöltet felvonultató listán. A leadott voksok 2,7 százalékát gyűjtené be. A Median SK közvéleménykutató-ügynökség felméréséből az derül ki, hogy amennyiben február végén tartották volna az államfőválasztás első fordulóját, Ivan Korčok volt külügyminiszter végzett volna az élen a leadott szavazatok 36 százalékával. Mögötte Peter Pellegrini házelnök lett volna a második 32,7 százalékkal. Ők ketten kerülnének a második körbe, ahol viszont az első fordulóhoz képest fordított eredmény születne kettejük között. A közvélemény-kutatás szerint a második fordulóban végül Peter Pellegrini nyerné a versenyt: a megkérdezettek 52 százaléka voksolna rá, Ivan Korčokra pedig a válaszadók 48 százaléka szavazna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×