eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Robert Fico szlovák miniszterelnök, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt elnöke sajtóértekezletéről távozik Pozsonyban a szlovákiai parlamenti választás utáni napon, 2016. március 6-án. Fico pártja győzött, de elvesztette parlamenti többségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Robert Fico nem ért egyet az új NATO-vállalásokkal

Robert Fico, a szeptemberi szlovákiai választások után ismét kormányzásra készülő ellenzéki Smer párt elnöke szerint Ukrajna NATO-csatlakozása fokozná a nemzetközi feszültséget, és bírálta a védelmi kiadások tervezett növelését. Ezzel ellentétben a Szlovákiát irányító szakértői kormány védelmi minisztere azt mondja, hogy nemzeti érdek a védelmi kiadásokra fordítani a GDP legalább 2 százalékát.

„Ukrajna NATO-csatlakozása fokozná a nemzetközi feszültséget, és ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, melyeknek megvédése a szlovák politikusok feladata” – jelentette ki Robert Fico, a szlovák ellenzék legerősebb pártjának, a Smernek elnöke. Ismét bírálta a védelmi kiadások tervezett növelését és a légvédelmi rendszer Ukrajnának való korábbi átadását.

„Nem akarunk olyan régióban élni, amely hatalmas katonai konfliktus forrásává válhat, ez ellentétes a nemzeti érdekeinkkel”

– fogalmazott, és világosan leszögezte, ha a Smer tagja lesz a következő kormánynak, óriási probléma lesz, ha terítékre kerül Ukrajna NATO-csatlakozásának jóváhagyása.

Robert Fico a vilniusi NATO-csúcs kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy a GDP legalább 2 százalékának védelmi kiadásokra való fordítására vonatkozó kötelezettségvállalás a gyakorlatban a kiadások növelését jelenti. Ennek kapcsán ismét bírálta az S-300-as légvédelmi rendszer és a MiG–29-es vadászgépek átadását Ukrajnának. A szlovák légtér szerinte emiatt még sosem volt ennyire védtelen, és nehezményezte, hogy ennek megoldásában Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra kell hagyatkoznia Szlovákiának. Nem ért egyet a Viper helikopterek megvásárlásával sem, melyekre a védelmi tárca már árajánlatot kért az Egyesült Államoktól. Szerinte a Szlovákiát a szeptemberi parlamenti választásig irányító szakértői kormány semmilyen komoly külpolitikai ügyben nem hozhat döntést.

A vilniusi NATO-csúcsról hazatérő Martin Sklenár védelmi miniszter viszont nem osztja Robert Fico álláspontját, és kijelentette, létfontosságú nemzeti érdek Szlovákia számára a védelmi kiadásokra fordítani a GDP legalább 2 százalékát. A tárcavezető meggyőződése, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítése elengedhetetlen Szlovákia biztonsága szempontjából.

„Az elmúlt egy-két év igyekezetei ellenére óriási a lemaradás ezen a téren. Holott ez létfontosságú kérdés, nem arról van szó, hogy melyik prioritást teljesítsük előbb, mert

ha nincs garantálva a biztonság, akkor semmi nincs”

– tette hozzá a védelmi miniszter.

Martin Sklenár azt is leszögezte, Szlovákia védelmének biztosítása nem állhat pusztán abból, hogy elfogadja és élvezi a NATO biztonsági garanciáit. „A védelmi befektetések elhanyagolása nem csupán azt jelentené, hogy a saját biztonságunkat kockáztatjuk. A NATO-tagság az előnyök mellett a felelősségvállalásról is szól” – hangsúlyozta Szlovákia védelmi minisztere.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×