Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Robert Fico szlovák miniszterelnök, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt elnöke sajtóértekezletéről távozik Pozsonyban a szlovákiai parlamenti választás utáni napon, 2016. március 6-án. Fico pártja győzött, de elvesztette parlamenti többségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Robert Fico nem ért egyet az új NATO-vállalásokkal

Robert Fico, a szeptemberi szlovákiai választások után ismét kormányzásra készülő ellenzéki Smer párt elnöke szerint Ukrajna NATO-csatlakozása fokozná a nemzetközi feszültséget, és bírálta a védelmi kiadások tervezett növelését. Ezzel ellentétben a Szlovákiát irányító szakértői kormány védelmi minisztere azt mondja, hogy nemzeti érdek a védelmi kiadásokra fordítani a GDP legalább 2 százalékát.

„Ukrajna NATO-csatlakozása fokozná a nemzetközi feszültséget, és ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, melyeknek megvédése a szlovák politikusok feladata” – jelentette ki Robert Fico, a szlovák ellenzék legerősebb pártjának, a Smernek elnöke. Ismét bírálta a védelmi kiadások tervezett növelését és a légvédelmi rendszer Ukrajnának való korábbi átadását.

„Nem akarunk olyan régióban élni, amely hatalmas katonai konfliktus forrásává válhat, ez ellentétes a nemzeti érdekeinkkel”

– fogalmazott, és világosan leszögezte, ha a Smer tagja lesz a következő kormánynak, óriási probléma lesz, ha terítékre kerül Ukrajna NATO-csatlakozásának jóváhagyása.

Robert Fico a vilniusi NATO-csúcs kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy a GDP legalább 2 százalékának védelmi kiadásokra való fordítására vonatkozó kötelezettségvállalás a gyakorlatban a kiadások növelését jelenti. Ennek kapcsán ismét bírálta az S-300-as légvédelmi rendszer és a MiG–29-es vadászgépek átadását Ukrajnának. A szlovák légtér szerinte emiatt még sosem volt ennyire védtelen, és nehezményezte, hogy ennek megoldásában Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra kell hagyatkoznia Szlovákiának. Nem ért egyet a Viper helikopterek megvásárlásával sem, melyekre a védelmi tárca már árajánlatot kért az Egyesült Államoktól. Szerinte a Szlovákiát a szeptemberi parlamenti választásig irányító szakértői kormány semmilyen komoly külpolitikai ügyben nem hozhat döntést.

A vilniusi NATO-csúcsról hazatérő Martin Sklenár védelmi miniszter viszont nem osztja Robert Fico álláspontját, és kijelentette, létfontosságú nemzeti érdek Szlovákia számára a védelmi kiadásokra fordítani a GDP legalább 2 százalékát. A tárcavezető meggyőződése, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítése elengedhetetlen Szlovákia biztonsága szempontjából.

„Az elmúlt egy-két év igyekezetei ellenére óriási a lemaradás ezen a téren. Holott ez létfontosságú kérdés, nem arról van szó, hogy melyik prioritást teljesítsük előbb, mert

ha nincs garantálva a biztonság, akkor semmi nincs”

– tette hozzá a védelmi miniszter.

Martin Sklenár azt is leszögezte, Szlovákia védelmének biztosítása nem állhat pusztán abból, hogy elfogadja és élvezi a NATO biztonsági garanciáit. „A védelmi befektetések elhanyagolása nem csupán azt jelentené, hogy a saját biztonságunkat kockáztatjuk. A NATO-tagság az előnyök mellett a felelősségvállalásról is szól” – hangsúlyozta Szlovákia védelmi minisztere.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×