Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok győztes elnökjelöltje várakozik egy televíziós műsor felvételére a pozsonyi Grassalkovich-kastély előtt 2019. március 31-én. Caputová jelentős előnnyel nyerte meg az előző nap az ötödik közvetlen szlovák elnökválasztás, második, döntő fordulóját.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Új parlamenti választást javasol a szlovák államfő

Nem kímélte a politikusokat kedden a szlovák parlamentben megtartott országértékelő beszédében Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök. Az államfő szerint idén zűrzavar uralta a szlovák belpolitikát, az emberek lassan már azt sem tudják, valójában ki kormányoz és ki van ellenzékben. A beszédre kormánypárti és ellenzéki képviselők is reagáltak. Robert Fico exkormányfő szerint az elnök megmutatta, hogy a koalíció oldalán áll. Az államfő szerinte képtelen kiállni Szlovákia érdekei mellett.

„Félő, hogy a politikai válság a demokrácia válságába csap át, ebben az esetben a legjobb lesz, ha lehetővé tesszük az állampolgároknak, hogy újraválasszák politikai képviseletüket” – jelentette ki Zuzana Čaputová államfő a pozsonyi parlamentben elmondott országértékelő beszédében.

A köztársasági elnök szerint idén zűrzavar uralta a szlovák belpolitikát, az emberek lassan már azt sem tudják, valójában ki kormányoz és ki van ellenzékben. „A kormánypárti politikusok sokszor nagyobb ellenségei voltak önmaguknak, mint az ellenzék, és a kölcsönös támadások az egyik koalíciós partner távozásához vezettek” – mutatott rá Zuzana Čaputová.

Azt mondta, a kisebbségi kormányzás rontja a parlament működését, emlékeztetett, hogy többször nem lehetett megnyitni a parlamenti ülést vagy el kellett halasztani a tanácskozást, és nem világos, kik támogatják a kormányt. Leszögezte, hogy

ilyen kormányzás még jó időkben is kimerítené az országot, nem még a jelenlegi nehéz időszakban.

A jelenlegi politikai válságért az államfő szerint bizonyos fokig minden politikus felelős. Ennek következménye, hogy a közvélemény-kutatások szerint kevesen bíznak Eduard Heger kormányában, az állam és a demokrácia tekintélye is csorbát szenved. „Ehhez nagymértékben hozzájárult az ellenzék egy része is, amely nemcsak politikai ellenfeleit támadja, hanem magát a demokráciát” – jegyezte meg az államfő.

Hangsúlyozta, hogy a kormány természetesen nehéz helyzetben van a krízishelyzetek miatt, de veszélyesnek tartja, ahogyan sokszor azokat kezeli, és az utolsó pillanatban drámát csinál a válságból.

„Nem focidrukkerek vagyunk, akik eldönthetik, hogy kinek szurkolnak, vagy kiben bíznak jobban. Állampolgárok vagyunk, és tudnunk kell, hogy mire készüljünk fel”

– jelentette ki Čaputová. Leszögezte, nem mehetnek így tovább a dolgok az országban, különben az emberek maradék bizalma és a társadalom összetartó ereje is elvész.

A köztársasági elnök országértékelő beszédére kormánypárti és ellenzéki képviselők is reagáltak. Eduard Heger miniszterelnök értékelte, hogy az államfő a jövő évi állami költségvetés elfogadását szorgalmazta. Egyetértett vele abban, hogy Szlovákia hibrid támadásnak van kitéve. A társadalom polarizálódásáért szerinte főleg a populizmus felelős. Az államfő jelentésének szerinte kritikus szemmel kell néznie az ország történéseit, ezért ezt a jelentést is ilyen módon értelmezi. Ugyanakkor úgy véli, hogy az államfő által megnevezett több kihívásra a kormány már reagált.

Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke szerint Zuzana Čaputová megmutatta, hogy a koalíció oldalán áll.

Az államfő szerinte képtelen kiállni Szlovákia érdekei mellett.

A parlamenten kívüli magyar párt, a Szövetség pedig arra mutatott rá, hogy Čaputová a jelentésben a nemzetiségi közösségek jogaival is foglalkozott: szerinte a kisebbségeknek biztosítani kellene a fejlődésükhöz szükséges körülményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×