Szállnak a súlyos beszólások és repkednek a kommentek Európa-szerte annak kapcsán, hogy térdeljenek-e a labdarúgók a rasszista megnyilvánulások ellen tiltakozva a mérkőzések előtt.

Az angol drukkerek egy része kifütyülte saját csapatát, a magyarok egy része pedig az íreket. A kirobbant botrányban széles az érvek spektruma:

• a gesztust üresnek tartó egyes színes bőrű játékosok tiltakozásától,
• „a térdelés valójában a politikai szervezetnek tartott BLM-t támogatja” és
• „a ne osszanak meg bennünket”-en át
• a „nekünk nincs közünk ehhez, mi nem voltunk rabszolgatartók”-ig

terjed.

Úgy tűnik, az Eb-n játszó 24 csapatból csak hat fog bizonyosan térdelni. Skócia most jelentette be, hogy angolok elleni meccsen, a Wembley-ben fog csak térdelni, míg a két glasgow-i találkozón, a horvátok és a csehek ellen állva, összeölelkezve tiltakozik a rasszizmus ellen. Mindez azt jelenti, hogy D csoportban elszigetelődtek az angolok, mivel csak ők ragaszkodnak a meccsek előtt a térdelős gesztushoz, a csehek és horvátok már korábban jelezték, hogy nem követik ezt.

"Kiállunk a rasszizmus ellen és letérdelünk a tudatlanság ellen"

- közölte Steve Clarke szövetségi kapitány. Közleményében jelezte, a játékosok és a stáb tagjai továbbra is elítélik a rasszizmus és a diszkrimináció minden fajtáját, és akciójukkal fel akarják hívni a figyelmet a problémákra.

A skótok már március óta nem térdelnek, és egy közvélemény-kutatás szerint a drukkerek erősen megosztottak a kérdésében (amit egy részük nem a rasszizmus elleni tiltakozásnak, hanem az ellentmondásosan megítélt BLM-mozgalom támogatásának tart). Steve Clarke skót szövetségi kapitány néhány hónapja úgy fogalmazott, hogy a gesztus „felvizeződött”.

A YouGov brit közvéleménykutató most adta ki kilenc országban végzett eddigi legátfogóbb jelentését a térdelésről. A felmérők 4500 drukkert kérdeztek. Ami kiderült: a multikulturális Nagy-Britanniában erősen megosztottak a szurkolók. (Azaz együttvéve, az angol, skót és walesi drukkerek 52 százaléka támogatja, 39 százaléka elutasítja és a maradék nem foglal állást). Érdekes módon a skótok közül többen, 42 százalék van a térdelés ellen az angolok 39 százalékával szemben.

Csak az etnikai kisebbségekből kikerülő brit szurkolókra szűkítve a válaszokat, 12 százalékuk ellenezte és 78 százalékuk támogatta a térdelést.

A YouGov felmérői a briteken kívül más nyugat-európaiakat – németeket, franciákat, spanyolokat, hollandokat és portugálokat kérdeztek – bár az adatgyűjtés még jóval a mostani botrányok előtt, márciusban történt. Az akkori pillanatfelvétel szerint ezekben a nyugati országokban 16 és 32 százalék között mozog a térdelést valamelyest és határozottan ellenzők aránya. A szám Franciaországban jóval magasabb, mint bárhol másutt, 32 százalék, míg Olaszországban csak 16. Tovább árnyalja a képet, hogy a „határozott ellenzők” tábora sehol sem magasabb 14 százaléknál.

Közben az egykori angol válogatott John Barnes beállt ama kevés színes bőrű focista közé, akik értelmetlennek tartják a térdelést.

„Einstein úgy definiálta az őrületet, ha ugyanazt ismételjük újra és újra, de azt várjuk, hogy mást eredményt érünk el.”

A térdelés csak azoknak ad lehetőséget, akik huhogni és fütyülni akarnak – írta Barnes a Telegraph című konzervatív lapban.

Azt is megjegyezte: a térdelés egyedül nem, hanem az egyenlő esélyek segítenek felszámolni a társadalomban a rasszizmust és a diszkriminációt. Viszont elutasította, hogy a focisták gesztusa – amit tiszteletben kell tartani – a BLM támogatásának megnyilvánulása lett volna.