Vlagyimir Putyin nagy érdeklődéssel várt szerdai országértékelő beszédének döntő része hazai témákról szólt – többet között arról, hogy szociális segélyt kapnak az egyszülős családok és a terhes anyák. A különböző programokra 4,3 milliárd eurót költ két év alatt az orosz állam. A több mint egyórás beszéd vége felé Putyin aztán végre figyelemre méltatta a Nyugatot, és nem fogta vissza magát.

Miközben háborús feszültség alakult ki az ukrán határon, ahol Moszkva több mint százezer katonát vonultatott fel, a NATO pedig fokozta jelenlétét, az elnök azt állította: a Nyugat provokálja az országát. „Bármely okkal, de gyakran teljesen ok nélkül belekötnek Oroszországba. Ez egyfajta sporttá vált a körükben. Erre mi a legnagyobb visszafogottsággal reagálunk, sőt, irónia nélkül, szerényen” – fejtegette.

A nyugati szankciókra és egyéb fellépésre utalva az elnök „barátságtalan akciókról” és „huliganizmusról” beszélt. Aztán jött a figyelmeztetés:

„aki alapvető biztonsági érdekeinket sérti, az úgy megbánja, mint még soha”.

Putyin emellett képmutatással is megvádolta a Nyugatot. Felvetette azt a külföldön kinevetett elméletet, hogy Lukasenka fehérorosz elnök és családja ellen merényletet terveztek, de érdekes, hogy „ezt a kollektív Nyugat ezt nem ítéli el”, ahogy az „Ukrajnában annak idején történt puccsot sem” – mondta.

A fehérorosz KGB szerdán azt állította, hogy Jurij Zjankovics, április 14-én őrizetbe vett ellenzéki ügyvéd és fehérorosz–amerikai kettős állampolgár „teljes beismerő vallomást tett” a puccskisérlet ügyben. A vádakat nem részletezve azt állították, hogy Zjankovics másokkal együtt pénz ígéretében próbálta beszervezni a fegyveres erők tagjait puccs végrehajtására.

Putyin beszédében nem említette név szerint a bebörtönzött és éhségsztrájkja miatt vészesen legyengült ellenzéki vezért, Alekszej Navalnijt, pedig szerdán országszerte tiltakozóakciók folytak a szabadon engedéséért, és a hatóságok 1783 embert letartóztattak. Ez jóval kevesebb volt, mint a januárban őrizetbe vett 5100 tüntető. Kommentátorok szerint

a „jó és a semlegesség utolsó csatájaként” aposztrofált megmozdulásban – amely becslések szerint 50 ezer embert vitt ki az utcára – az utóbbi győzött.

Több Navalnij-párti tömegrendezvény valószínűleg már nem lesz, mert hamarosan szélsőséges szervezetté nyilváníthatják az aktivista Korrupció Ellenes Alap nevű szervezetét, ez pedig nagyon negatív következményekkel lesz a tagokra és a támogatókra nézve – írta a newsru.com portál. Az osztrák Die Presse pedig azt jegyezte meg: Navalnijnak nincs elég támogatása az orosz társadalomban. Az embereket vagy nem érdekli az ügye vagy elfáradtak. „Lehet, hogy itt az ideje taktikát változtatni?” – tette fel a kérdést a lap.