Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Megrohamozhatják a belföldi turisták a szlovák hegyeket

A koronavírus-járvány miatt hozott szlovákiai megszorítások soha nem látott zuhanáshoz vezettek az idegenforgalomban, a hegyekben lévő szálláshelyek és turisztikai központok azonban bizakodóan tekintenek a nyárra.

A világjárvány miatt idén sokan lemondanak a külföldi nyaralásról, a Tátrában azonban tárt karokkal – de betartva a higiéniai óvintézkedéseket – várják a turistákat. Az EU állampolgárai közül a szlovákok töltik a legszívesebben a hegyekben a szabadságukat.

A szállodák, éttermek, üdülőhelyek kötelező zárva tartása miatt márciusban gyakorlatilag teljesen leállt az idegenforgalom Szlovákiában, amire még soha nem volt példa az ország történetében. A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adatai szerint márciusban – legalábbis, azon a pár napon, amíg még erre volt lehetőség – 152 ezer turista szállt meg a szlovákiai szálláshelyeken, akiknek a kétharmada volt hazai.

Ez utóbbiak száma az egy évvel korábbihoz képest 64, a külföldieké 67 százalékkal csökkent.

Az Eurostat 2019-es felmérése szerint a szlovákok minden negyedik, egy napnál tovább tartó kirándulásukat a hegyekbe tervezik. Ez a szám ezen a nyáron biztos, hogy megváltozik, mivel korlátozottak a kiutazási lehetőségek, s ezúttal tengerparti nyaralás helyett – részben félelemből – többen választják majd a Tátra bérceit kikapcsolódás céljából. A szlovák turisták körében már márciusban is

a Magas- és Alacsony-Tátra volt a legnépszerűbb célpont, amit az is bizonyít, hogy az északi régiókban, Zsolna és Eperjes megyében a számuk külön-külön is meghaladta a 23 ezret.

Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője egy felmérés eredményét ismertetve elmondta, az európaiak átlagosan 13 százaléka utazik rövid vagy hosszú távú kirándulás céljából a hegyekbe. „Az egy vagy több napig tartó, hegyekben eltöltött szabadság esetén a szlovákok vezető szerepet töltenek be az Európai Unió lakosai között. A szlovákokat ezen a listán a románok, őket pedig a franciák és az olaszok követik. A felsorolás alján Lettország szerepel. Ott a lakosság mindössze egy százaléka választja a hegyeket kikapcsolódása helyszínéül” – tájékoztatott a pénzügyi elemző.

A szlovákok azonban többet fizetnek a rövid távú utazásokért, mint például a csehek.

Míg a szlovákoknak egy négy éjszakát meghaladó utazás átlagosan 420 euróba kerül, a cseheknek mintegy 250 euróba.

A koronavírus-járvány miatt ezek a számok idén alacsonyabbak lesznek. A szlovákok esetében nagyjából 300 eurós kiadással számolnak a szakemberek az eddigi átlag 420 euró helyett, és arra számítanak, hogy jelentősen többet költenek majd Szlovákiában, azon belül is a Tátrában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×