Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Katonák és tűzoltók egy lelőtt indiai harci repülőgép roncsánál a Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosától, Szrinagartól 20 km-re fekvő Garend Kalanban 2019. február 27-én. A pakisztáni légierő lelőtt két indiai harci repülőgépet, miután azok behatoltak az ország légterébe, egy indiai pilótát elfogtak. A Kasmír területén lelőtt gép két pilótája, valamint egy civil életét vesztette. A két ország között a Pakisztán által vitatott hovatartozású Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi államban egy indiai félkatonai szervezet ellen elkövetett, több mint 40 halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet után éleződött ki a feszültség.
Nyitókép: MTI/EPA/Farúk Hán

Miért bombázza egymást India és Pakisztán?

India megtiltotta a polgári repülést a fővárostól, Delhitől északra fekvő légtérben, miután légiereje – állítása szerint – terrortáborokat bombázott a szomszédos Pakisztán területén. A pakisztániak azt mondják: lelőttek két indiai gépet, és elfogtak egy pilótát.

Miközben Donald Trump amerikai elnök arra készült, hogy Vietnamban ismét leüljön tárgyalni Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral a nukleáris leszerelésről, Ázsia egy másik térségében ismét megnőtt a feszültség a két rivális atomhatalom, India és Pakisztán között.

A külvilág számára furcsa konflikus újabb fejezete azzal indult, hogy India a sajátjának mondott, de vitatott hovatartozású Kasmírban hajtott végre légicsapásokat, miután öngyilkos robbantók február 14-én megöltek 40 indiai katonát. A megosztott régió egyik részén a hindu, másik részén a muszlim lakosok vannak többségben.

  • India és Pakisztán is magáénak mondja a kasmíri hegyvidéki térséget, de mindkét hatalom csak egy-egy részét ellenőrzi a vidéknek.
  • A két atomhatalom három háborút is vívott 1947 óta, amikor a volt brit gyarmatbirodalomból kiszakadva megalapították a két országot.

Pakisztán közben azt mondta, hogy lelőtt két, az ország légterébe behatolt indiai harci gépet. A pakisztáni média képeket is bemutatott arról az állítólagos jelenetről, amikor elfogják az egyik gép katapultált pilótáját. (Úgy tudni, őt pénteken elengedik.) Iszlámábád arról is beszámolt, hogy előzőleg légicsapást hajtott végre Kasmír India által ellenőrzött részén egy „nem katonai célpont ellen, elkerülve az emberi áldozatokat”.

„Az országnak nem volt más választása” – magyarázta a fellépést Aszif Gafúr vezérezredes, de hozzátette: azért nem támadtak katonai célpontokat, mert nem akarnak háborúba keveredni.

India erre azzal válaszolt, hogy a pakisztáni légtérbe küldött gépeket, de közben azt mondta: „nem kívánja a helyzet további eszkalációját, felelősen és visszafogottan fog viselkedni”. Szusma Szvaraj külügyminiszter előzőleg orosz és kínai kollégáival tárgyalt.

Indiai közlés szerint keddi légicsapásai „nagy számú militánst öltek meg”, amikor a pakisztáni bázisú, Dzsáis-e-Mohamed dzsihadista csoport kiképzőtáborait bombázták, ahol a militánsok „azonnali terrortámadásokra készültek”. Pakisztán tagadta, hogy bármilyen tábort támadás ért volna Kasmírban, és az állítást „fiktívnek és öncélúnak” nevezte.

Dzsihadisták támogatása Pakisztánban, választás Indiában

Pakisztánt már régóta vádolják azzal, hogy menedéket nyújt, sőt támogatja a militáns csoportokat, amelyek úgymond Indiával szembeni, valamint kasmíri és afganisztáni külpolitikai érdekeit szolgálják.

Az említett dzsihadista csoport, a JeM főként India-ellenesként határozza meg magát, és Újdelhi szerint köze volt az indiai parlament elleni 2001-es támadáshoz.

A feszültségre kihathat, hogy Indiában heteken belül választásokat tartanak, és nagy nyomás nehezedett a nacionalista beállítottságú Modi miniszterelnökre, hogy válaszoljon az indiai katonák halálát okozó terrortámadásra.

Tárgyalást kezdeményeztek

A pakisztáni kormányfő szerdán tárgyalásokat kezdeményezett az Indiával kialakult konfliktus rendezésére. A televízió élő adásában reményét fejezte ki, hogy "diadalmaskodik a józan ész", és a kölcsönös légicsapásokat követően csökkentik a feszültséget.

Imran Hán beszédében kifejtette, történelmi tapasztalat szerint a háborúk teljes mértékben tévutat jelentenek. A kérdés az jelenleg, hogy azoknak a fegyvereknek a birtokában, amelyekkel rendelkeznek, megengedhető-e egy ilyen tévedés. Le kell ülni és tárgyalni kell - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×