eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Moszkva, 2017. február 21.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Margot Wallström svéd külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Moszkvában 2017. február 21-én. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: Szergej Csirikov

Továbbra sincs közös nevezőn Berlin és Moszkva

Az orosz és a német külügyminiszter berlini tárgyalásán semmi közeledés sem mutatkozott a szíriai polgárháború kérdésében. Míg Szergej Lavrov a terroristák utolsó tűzfészkének könyörtelen felszámolása mellett szállt síkra, Heiko Maas arra ösztönözte vendégét, hogy Moszkva vesse latba tekintélyét egy újabb humanitárius katasztrófa elkerülésére Idlib térségében. Ugyanis minden jel arra mutat, hogy a damaszkuszi kormány – orosz katonai támogatással - minden erejének bevetésére készül a török határ közelében még a felkelők kezén lévő Idlib bevételére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Német-Orosz Fórum megalapításának 25. évfordulójára érkezett Berlinbe. A vendégek előtt hangsúlyozta, hogy Moszkva feltételek nélkül készen áll a párbeszéd felújítására az Európai Unióval.

Az orosz tárcavezető úgy vélte, hogy hazája és az Európai Unió együttműködésre ítéltetett a közös eurázsiai otthonban, ezért Moszkva továbbra is híve a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezet megvalósításának, azonban az EU részéről régikeletű történelmi fóbiák akadályozzák a pragmatikus intézkedéseket és ezen sürgősen változtatni kell.

Lavrov szerint az orosz kormány szívesen látná, ha az Európai Unióban Németország kezdeményező szerepet vállalna a kelet-nyugati közeledésben.

A külügyminiszter egy hónappal Vlagyimir Putyin elnök után látogatott Berlinbe. A kancellár már akkor felsorolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a berlini kormány vállalná a hídépítő szerepet. Eddig azonban a jelek szerint még Moszkva kardcsörtető politikája sem lett csendesebb, alighanem ezért is utazott Angela Merkel az orosz külügyminiszter látogatásának idején Litvánia fővárosába Vilniusba, ahol a Nyugat támogatásáról biztosította mindhárom balti országot.

A német és az orosz külügyminiszter berlini tárgyalásán központi helyen szerepelt a szíriai polgárháború ügye. Szergej Lavrov közölte, hogy a török határ közelében fekvő Idlib térségében végső csapást kell mérni a terrorista fegyveresekre, de leszögezte, hogy a moszkvai kormány a polgári lakosság érdekében minden harci cselekménynél teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.

Heiko Maas válaszában kifejtette, hogy ha a felek tartják magukat a nemzetközi joghoz és semmi esetre sem vetnek be vegyi fegyvereket, elkerülhető lesz a humanitárius katasztrófa Idlib körzetében, ezért arra szólította fel tárgyalópartnerét, hogy Moszkva tegyen meg mindent újabb tömeges vérontás megakadályozására.

A megbeszéléseket követően a német külügyminiszter azonban sajnálattal állapította meg, hogy a szíriai polgárháborút illetően nem sikerült közös nevezőre jutni, ami a diplomáciai nyelvén azt jelenti, hogy továbbra is alapvető a véleménykülönbség Berlin és Moszkva között.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×