Sokan reménykednek abban, hogy a Kim Dzsong Un-Donald Trump csúcs után a változás szele fúj át a Koreai-félszigeten. Véget ér az Egyesült Államok és Észak-Korea de facto háborúja, közeledik egymáshoz az egy nemzet két állama és megszűnik az atomfenyegetés.

Ezt gondolta az 56 éves Hjon Dzsu-szen altábornagy is, aki bizakodóan beszélt beosztottjai előtt a politikai változásokról. A tábornok egy fegyveres alakulatnál tartott látogatása idején szólta el magát, ami tragédiával végződött a számára.

Még áprilisban járt egy rakétakilövő állomáson, ahol azt mondta: „nem kell többet szenvednünk, nem kell meghúznunk a nadrágszíjat, hogy rakétákat és atomfegyvereket gyártsunk”.

A észak-koreai pártvezetés szerint azonban ez hatalommal való visszaélés és a hivatalos pártvonal, „a hadsereg mindenek előtt” elárulása volt.

Hjon tábornok emellett egy tonna üzemanyagot, 500 kg rizst és kukoricát osztott szét tiszteknek és családtagjaiknak. Államügyészek szerint ezzel megszegte a Párt Egy Ideológia Rendszerének Tíz Vezérelvét.

Az Észak-Koreai Munkáspárt Központi Bizottságából összeállt bírói testület bűnösnek mondta ki hatalommal való visszaélés, az ellenség előnybe helyezése és pártellenes lépések vádpontjaiban. A tisztet ezek után egy kivégzőosztag lőtte agyon a Kang Kon katonai akadémián.

Egyes források szerint a döntést maga Kim Dzsong Un hozta meg, azzal az indokkal, hogy

„csírájában kell elfojtani az ideológiai elhajlásokat”.

Az esetről a dél-koreai Daily NK nevű híroldal számolt be és forrásként észak-koreai „állampolgár tudósítókat” nevezett meg.

A phenjani rezsimet – az egyszerű emberek meghurcolása mellett – több magas rangú illetékes brutális kivégzésével is vádolják. Minisztereket és katonatiszteket öltek meg légvédelmi géppuskákkal és aknavetőkkel, például azért, mert elaludtak hivatalos találkozókon.