Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Száz cég felelős a klímaváltozás nagy részéért

Száz cég felelős a klímaváltozás nagy részéért

Mindössze 100 nagyvállalat felelős a globális széndioxid-kibocsátás több mint kétharmadáért – állítja egy új tanulmány, amelynek szerzői szerint a cégek és befektetőik viselkedése jelentheti a megoldást a klímaváltozás elleni harcban.

Főként a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó nagy cégek felelősek 1988 óta a globális üvegházi gázemisszió 70 százalékáért – állítja egy non-profit szervezet, a CDP és az úgynevezett Klíma Elszámoltatási Intézet, a Climate Accountability Institute közös jelentése.

Az érintett cégek jelenthetik a kulcsot a széndioxid-kibocsájtásban szükséges rendszerszintű változáshoz – jegyzik meg a szerzők.

A jelentés első ízben koncentrál az egyes államok helyett cégekre.

Összeállítói úgy találták, hogy 1988 óta – amikor létrehozták a Klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságot –

a globális emisszió felét 25 nagy állami cég adja.

A listát érdekes módon nem a nagy nyugati iparállamok cégei vezetik, de azok is megtalálhatók az élbolyban.

Az első helyen a kínai állami szénvállalat áll: az emisszió több mint 14 százalékáért felel. A második a szaúdi állami olajvállalat, az Aramco, 4,5 százalékos aránnyal, a harmadik pedig a Gazprom közel 4 százalékkal.

Száz cég felelős a klímaváltozás nagy részéért

A listán az első 20 között szerepelnek az ExxonMobil, Shell, BP és Chevron olajcégek.

Kelet-Európából a lengyel szénbányászati vállalat a 15., az ukrán a 40., míg a cseh az 50. helyen áll. A Magyarországon is jelenlévő ÖMV osztrák cég a 94. a kibocsájtók sorában.

A jelentés arra a megállapításra jut, hogy

a globális széndioxid-emisszió egyötödét állami pénzekből finanszírozzák.

„Ezért különösen nagy a felelőssége azoknak a befektetőknek, akik a nagy fosszilis energiacégekbe fektetnek be pénzt” – mondta Pedro Faria, a CDP környezetvédelmi szervezet igazgatója.

Miközben az aktivisták arra sürgetik a nagy energiacégeket, hogy forduljanak a megújuló források felé, a Shell és a BP már tett is ilyen lépéseket, az ExxonMobil pedig a szén-dioxidnak a légkörből való kivonását és a tárolási lehetőségeket kutatja.

A környezetvédők közben azt mondják: mindez még édeskevés,

és példának állítják be az Apple-t, Facebookot, Google-t és IKEA-t, amelyek ígéretet tettek, hogy teljes egészében megújuló forrásokból fedezik majd energiafogyasztásukat.

A Volvo autógyártó pedig a napokban jelentette be, hogy 2019-től már csak hibrid vagy elektromos kocsikat gyárt majd.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A Lululemon sokáig a növekedési részvények egyik mintapéldája volt: egy jógamárkából épített globális lifestyle-birodalmat a cég, miközben részvénye néhány év alatt több mint tízszeresére emelkedett. Az utóbbi időszakban azonban a történet megtört. A papír a csúcsához képest mintegy 60 százalékot zuhant, miközben lassul a növekedés, erősödik a verseny, és új kérdések merülnek fel a márka jövőjével kapcsolatban. A befektetők most azt próbálják eldönteni: egy túlreagált korrekció után vagyunk, vagy a Lululemon története valóban új szakaszba lépett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×