Az Európai Unió motorjaként is emlegetett francia-német együttműködés alapja a Berlin és Párizs közti nézetazonosság a szervezetet érintő legfontosabb kérdésekben. Most is azért jött össze a német kancellár és a francia államfő, hogy összehangolja álláspontját a csütörtökön megnyíló brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt.

A Berlinben folytatott tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy Brüsszelben síkraszállnak a Moszkvával szemben életbe léptetett nyugati szankciók fenntartása mellett, mert – így Angela Merkel és Francois Holland – csak így lehet továbbra is nyomást gyakorolni az orosz kormányra a minszki megállapodás betartása érdekében.

A két politikus utalt arra is, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten sürgetni akarják az uniós tagállamok közti védelmi együttműködés szorosabbra fűzését is. Már szeptemberben a francia és a német védelmi miniszter javasolta, hogy lehetőség szerint egységesítsék a tagállamok véderejének légi úton történő szállítását, valamint a katonai célú szatelita-felderítést. Ursula von der Leyen és Jean-Yves Le Drian ezt a Krím-félsziget orosz bekebelezésével, valamint Moszkva kardcsörtető politikájával indokolta.

Alighanem ezzel függ össze a NATO azon döntése is, amelynek értelmében januárban 4 ezer amerikai katonát, továbbá 2 ezer harci járművet egy észak-németországi támaszpontról a balti országokba, valamint Lengyelországba, és Romániába, valamint Bulgáriába vezényelnek.

Frederick Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderők parancsnoka elmondta, hogy a NATO keleti szárnyának további megerősítését figyelmeztetésnek szánják Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Hodges tábornok szerint csak a védelmi eltökéltség kifejezésre juttatása mellett lehet eredményes tárgyalást folytatni Moszkvával.