Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

A szabadkereskedelmi szerződés a koalíció szakítópróbája Németországban?

Németországban ugyan csak egy év lesz választás, a jelek szerint  a berlini koalícióban résztvevő pártok máris megkezdték kampányukat, amihez kiváló alapnak tűnik az Egyesült Államok és az Európai Unió között immár három esztendeje tartó szabadkereskedelmi tárgyalás.

Sigmar Gabriel gazdasági miniszter a hét végén azt állította, hogy az igencsak vitatott téma gyakorlatilag végleg zsákutcába jutott, míg Angela Merkel kancellár – válaszként – lehetségesnek nevezte a szabadkereskedelmi szerződés megkötését. A két kijelentés kölcsönös vádaskodásnak adtak tápot Berlinben.

A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió főtitkára felháborítónak nevezte a gazdasági miniszter nyilatkozatát a szabadkereskedelmi tárgyalások elakadásáról. Peter Tauber szerint Sigmar Gabriel kijelentése igencsak káros, mert neki inkább a megállapodás sikeréért kellene harcolnia. A kereszténypárti vezető azzal vádolta Gabrielt, hogy gazdasági miniszterként a német nép érdekeinek szem előtt tartására tett esküt, nem pedig a Szociáldemokrata Párt hatalmának erősítésére.

Angela Merkel kancellár is úgy vélte, hogy lehetséges a megegyezés az Egyesült Államok és az Európai Unió között a szabad kereskedelem kérdésében. A kormány szóvivője azáltal igyekezett tompítani a koalíciós partnerek között kirobbant vitát, hogy kijelentette, egy dolog megvonni az ideiglenes mérleget, de a 2013 júliusában indult egyeztetések még nem értek véget.

De Steffen Seibert is elismerte, hogy kétségtelenül vannak nézeteltérések a két fél között olyan ügyekben, mint például a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok, de hangoztatta, hogy a helyes döntés a tárgyalások folytatása.

Ignacio Garcia Bercero, az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatóságának vezetője, az EU tárgyalócsoportjának vezetője is cáfolta, hogy a megbeszélések zsákutcába jutottak, azonban hozzáfűzte: tény , hogy a felek ígéretük ellenére, arra sem voltak képesek, hogy tárgyalási pozícióikat a mai napig írásba foglalják.

A téma – a menekültválság mellett – máris a jövőre esedékes németországi választás egyik szakítópróbájának tűnik a jelenlegi koalíciós partnerek között, ugyanis az Atlanti-óceán két partja között tervezett szabad kereskedelem kérdése már jó ideje borzolja a kedélyeket.

Tavaly Berlinben egymillióan tiltakoztak ellene, idén áprilisban pedig - Barack Obama amerikai elnök látogatása előtt - 35 ezren vonultak fel Hannoverben követelve a tárgyalások beszüntetését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×