eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

A szabadkereskedelmi szerződés a koalíció szakítópróbája Németországban?

Németországban ugyan csak egy év lesz választás, a jelek szerint  a berlini koalícióban résztvevő pártok máris megkezdték kampányukat, amihez kiváló alapnak tűnik az Egyesült Államok és az Európai Unió között immár három esztendeje tartó szabadkereskedelmi tárgyalás.

Sigmar Gabriel gazdasági miniszter a hét végén azt állította, hogy az igencsak vitatott téma gyakorlatilag végleg zsákutcába jutott, míg Angela Merkel kancellár – válaszként – lehetségesnek nevezte a szabadkereskedelmi szerződés megkötését. A két kijelentés kölcsönös vádaskodásnak adtak tápot Berlinben.

A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió főtitkára felháborítónak nevezte a gazdasági miniszter nyilatkozatát a szabadkereskedelmi tárgyalások elakadásáról. Peter Tauber szerint Sigmar Gabriel kijelentése igencsak káros, mert neki inkább a megállapodás sikeréért kellene harcolnia. A kereszténypárti vezető azzal vádolta Gabrielt, hogy gazdasági miniszterként a német nép érdekeinek szem előtt tartására tett esküt, nem pedig a Szociáldemokrata Párt hatalmának erősítésére.

Angela Merkel kancellár is úgy vélte, hogy lehetséges a megegyezés az Egyesült Államok és az Európai Unió között a szabad kereskedelem kérdésében. A kormány szóvivője azáltal igyekezett tompítani a koalíciós partnerek között kirobbant vitát, hogy kijelentette, egy dolog megvonni az ideiglenes mérleget, de a 2013 júliusában indult egyeztetések még nem értek véget.

De Steffen Seibert is elismerte, hogy kétségtelenül vannak nézeteltérések a két fél között olyan ügyekben, mint például a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok, de hangoztatta, hogy a helyes döntés a tárgyalások folytatása.

Ignacio Garcia Bercero, az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatóságának vezetője, az EU tárgyalócsoportjának vezetője is cáfolta, hogy a megbeszélések zsákutcába jutottak, azonban hozzáfűzte: tény , hogy a felek ígéretük ellenére, arra sem voltak képesek, hogy tárgyalási pozícióikat a mai napig írásba foglalják.

A téma – a menekültválság mellett – máris a jövőre esedékes németországi választás egyik szakítópróbájának tűnik a jelenlegi koalíciós partnerek között, ugyanis az Atlanti-óceán két partja között tervezett szabad kereskedelem kérdése már jó ideje borzolja a kedélyeket.

Tavaly Berlinben egymillióan tiltakoztak ellene, idén áprilisban pedig - Barack Obama amerikai elnök látogatása előtt - 35 ezren vonultak fel Hannoverben követelve a tárgyalások beszüntetését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×