Infostart.hu
eur:
385.62
usd:
331.37
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Lassan oszlik a zűrzavar Angliában

A Nagy-Britannia uniós tagságáról tartott népszavazás váratlan eredménye: a kilépés melletti döntés, majd ezt követően David Cameron miniszterelnök bejelentése arról, hogy lemond, meglehetős káoszt okozott a szigetországban. Az őszi konzervatív párti konferencián dől el, hogy ki lesz az új kormányfő, aki érdemi tárgyalásokat kezdhet az Európai Unió és Nagy-Britannia új kapcsolatairól.

A Brexit-népszavazás másnapján, a sokként fogadott döntés kihirdetését követően, majd David Cameron miniszterelnök leköszönése után, nyilvánvalónak látszott, hogy a volt londoni polgármester, Boris Johnson kormánypárti képviselő bejelenti szándékát Cameron utódlására, és mindent megtesz, hogy az őszi pártkonferenciáig maga mögé sorakoztassa a konzervatív honatyákat, biztosítsa a hátteret pártvezetői, tehát miniszterelnöki megválasztásához, ami a több mint 200 tagú frakció feladata.

Johnson legfőbb segítőjének e küzdelemben Michael Gove igazságügyminisztert vette maga mellé, azt a politikust, aki a Brexit egyik legfőbb előidézője volt.

Csütörtök reggel Boris Johnson kampány menedzsere épp azon a szövegen dolgozott, amellyel a volt londoni polgármester délelőtt, a határidő lezárta előtt nem sokkal, bejelenti, hogy jelölteti magát pártvezetőnek, de ekkor megcsörrent asztalán a telefon. Michael Gove volt a vonalban. "Indulok" - mondta. "Hová?" - kérdezte Johnson kampánymenedzsere. "Nem hová, hanem a pártvezér-választáson. Boris Johnson ellen. Ő alkalmatlan erre a posztra. Nem tudná helyreállítani a párt egységét."

Gove tehát hátba támadta Johnsont, a "Te is fiam Brutus?" tipikus esete állott elő. És Johnson azon nyomban kiszállt a versenyből. Miért? Hogyan? Ki mit manipulál? - ezt találgatja most Anglia.

Van olyan feltevés is, hogy David Cameron húzott meg szálakat, mert minden áron akadályozni akarja hajdani etoni iskolatársa csúcsra kerülését. Mások úgy látják, hogy Johnson végül nem akart az a történelmi személy lenni, aki majd aláírja a hivatalos okmányt a Brexitről.

Annyi bizonyos, hogy Michael Gove-ot az árulása igen ellenszenvessé tette pártján belül, emiatt is kevesebb esélye van a pártvezetői megválasztásának, bár Gove a Brexit tábor igazi vezére, és a britek többsége végtére erre szavazott. Úgy tűnik, hogy a nevető harmadik Theresa May belügyminiszter lesz, aki euroszkeptikus nézetei ellenére úgy érezte a népszavazás során, hogy a bentmaradás mellett kiálló miniszterelnökét, David Cameront kell támogatnia.

Szeptember 4-ére kell eldönteni, kit akar vezérének a kormánypárt. Indul Michael Gove, és még három másik politikus is, de a legesélyesebb a nagytekintélyű, nagy tapasztalatú belügyminiszter asszony, Theresa May. Ő is protestáns lelkész leánya, mint Angela Merkel, erős akaratú és határozott, és épp úgy elvei vannak a politikában, mint Margaret Thatchernek voltak.

Erőre és határozottságra nagy szüksége lehet a Nagy-Britannia és az Európai Unió új viszonyát meghatározó, előreláthatólag éveken át tartó tárgyalások során. Amelyekhez egyébként legújabban a volt munkáspárti miniszterelnök, Tony Blair ajánlotta fel a segítségét és kapcsolatait, megjegyezve, hogy "bizony, ezer ördög bújik meg minden megtárgyalandó részletkérdésben".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×