Akadozik az üzemanyag-ellátás Franciaországban, számos benzinkút zárva tart, ahol még van benzin vagy gázolaj, ott hosszú kocsisorok kígyóznak. A munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakozó szakszervezetek immár nem titkolják: céljuk az, hogy megbénítsák az ország gazdaságát, és ezzel a kormányt a törvényszöveg visszavonására kényszerítsék.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy egyes megyékben korlátozták a megvásárolható üzemanyag mennyiségét, máshol pedig csak közvetlenül a gépkocsiba szabad tankolni, kannákba viszont nem, azaz tilos a tartalékolás. Az üzemanyaghiányt elkerülendő a Valls-kabinet immár második napja használja a stratégiai üzemanyag-tartalékokat, a kőolaj-finomítók dolgozói ugyanis kedd óta sztrájkolnak.

A tiltakozásokba immár az áramtermelő szektor dolgozói is kezdenek bekapcsolódni, emiatt kedden a nyugat-franciaországi Nantes és a dél-franciaországi Marseille városokban voltak áramkimaradások. Ám mindez csak a kezdetnek tűnik, szerdán a Párizstól mintegy 100 km-re keletre fekvő Nogens-sur-Seine településen működő atomerőmű dolgozói is a sztrájk mellett szavaztak, és a kormány attól tart, hogy ezt a példát más erőművekben is követni fogják.

Mindezek mellett a vasutasok szerdától két napos országos sztrájkot tartanak, a párizsi Orly repülőtér dolgozói pedig csütörtökre szerveznek munkabeszüntetést. A légiközlekedés dolgozói egyébként június 3-ra újabb, ezúttal három napos sztrájkot hirdettek, a párizsi tömegközlekedési vállalatnál pedig június 2-ától várható határozatlan ideig tartó munkabeszüntetés.

A jobboldali ellenzék mindeközben azt követeli a kormánytól, hogy lépjen fel határozottan a „törpe kisebbségnek” nevezett tiltakozókkal szemben, és különösen azt kifogásolják, hogy a hatalom hagyta blokád alá venni az üzemanyag-raktárakhoz, illetve az olajfinomítókhoz vezető utakat.

Hogy a zűrzavar még nagyobb legyen, a Nemzetközi Valutaalap képviselői is megszólaltak az ügyben, mondván, a sztrájkolók által vitatott törvénymódosítás nem megy eléggé messzire, és nem lesz elegendő az ország versenyképességének javításához, tovább szítva az amúgy is felborzolt kedélyeket.

Bár a mérsékeltebb szakszervezetek vezetői nem értenek egyet a tiltakozások radikalizálódásával, többjük azt hangsúlyozza, hogy a kormány hibát követett el, amikor érdemi egyeztetés nélkül, erőből vitte át a parlamenten a munka törvénykönyvének módosítását. Mások úgy vélik, a szocialista vezetés szándékosan hagyta a helyzetet eldurvulni, mert azt remélte, hogy erőszakos akcióikkal a tiltakozók saját magukat fogják lejáratni a közvélemény szemében.

Ehelyett azonban a frontvonalak ijesztő megkeményedése következett be, és egyes elemzők immár azt sem tartják kizártnak, hogy a Valls-kabinet végül kénytelen lesz visszavonni a vitatott törvénytervezetet, annál is inkább, mert immár az sem zárható ki, hogy a tiltakozások a június 10-én kezdődő labdarúgó Európa-bajnokságot is megzavarhatják. Egy esetleges visszakozás azonban elképesztő presztízsveszteséget jelentene az amúgy is rendkívül népszerűtlen Francois Hollande államfő számára.