Nyugaton egyszerre mondják azt, hogy az oroszok legmodernebb fegyvereiket próbálják ki Szíriában és azt, hogy ezek egy része kudarcot vallott.

Oroszország és most már Irán is tagadta név nélkül nyilatkozó Pentagon-illetékesek állítását, hogy négy méregdrága orosz cirkálórakéta el sem repült Szíriáig, hanem Iránban lezuhant.

De mennyibe is került ez az akció a recesszió sújtotta Oroszországnak, amelyet Putyin elnök születésnapjára időzítettek?

A tekintélyes orosz gazdasági lap, a Vedomosztyi szerint 500 millió és 1 milliárd rubel közötti összegbe, azaz 8-16 millió dollárba. Ennyi 26 Kaliber 3M14 rakéta becsült ára - írja az újság.

Mint a Vedomosztyi utal rá, függetlenül a költségtől, az oroszok meg akarták mutatni, hogy az amerikaiakhoz hasonlóan van egy nem nukleáris fegyverre épülő "hosszú kezük". A Kaliberek magas hibaarányáról szóló amerikai állítások viszont azonnal csökkenthetik az eszköz piaci értékét.

A Kaliberekre eddig elköltött pénz alacsonynak tűnhet. A BBC orosz adásának nyilatkozó szakértő pedig úgy vélte: jelenlegi formájában nem terheli nagyon a költségvetést a légikampány.

Vaszilij Kasin, a Stratégiai és Technológiai Elemzések Intézete közgazdásza megjegyezte, hogy az oroszok 2000 katonát és 50 egységnyi haditechnikát állomásoztatnak Szíriában - ezekből 34 a harci repülőgép.

Az elemző szerint egy repülő egy órányi használata 5-6 ezer dollárra rúg és ha az oroszok a jelenlegi szinten tartják bevetéseiket és állományukat, akkor egy év alatt 1-2 milliárd dollárt költhetnek el a szíriai rezsim katonai támogatására.

Kasin némileg ellentmondott azoknak, akik szerint az oroszok modern fegyvereket próbálnak ki. Megjegyezte, hogy főképp nem precíziós, rávezető rendszer nélküli bombákat használnak, amelyek gyakorlatilag ingyen állnak rendelkezésre - mert még a Szovjetunió halmozott fel belőlük hatalmas készletet. A latakiai légibázist pedig "ilyen-olyan" számú tengerészgyalogos és drón védi.

"Ezért az orosz gazdaság szempontjából elhanyagolható a költség" - mondta.

Figyelemre méltó viszont, hogy a héten váratlanul 2,8-ről 3 százalékra módosították a jövő évi orosz költségvetési hiányszámot. Az elkölthető extra keretet nem más, mint a Védelmi Minisztérium kapja meg. Kormányilletékesek azonban tagadták, hogy ennek köze lenne a szíriai akcióhoz.

A közgazdász szavai segíthetnek megérteni azt is, hogy mit akarhat Moszkva Szíriában. Ha jobbára régi fegyvereket vet be, akkor nem feltétlenül gyors harci sikerekre tör, hanem inkább nagyhatalmi státuszát kívánja demonstrálni a külvilág felé.