Brüsszelben csalódottan fogadták, hogy Ciprasz görög kormányfő nem állt elő olyan új javaslatokkal, amelyek alapján további kedvezményes hitelt tudnának nyújtani a hatalmas görög adósságtömeg kezelésére.

Azt követően, hogy a görög választók Ciprasz felhívására a hétvégi népszavazáson elutasították a korábbi mentőcsomag feltételeit, kiszivárgott, hogy Ciprasz új javaslatokkal érkezik a keddi, rendkívüli valutauniós csúcsra.

Jean-Claude Juncker, Angela Merkel és társai valóban láthatták is a különösen jókedvű kormányfőt, de meglepetésre nem láttak tőle új elképzeléseket.

Korábban Athénben nevük elhallgatását kérő kormányilletékesek mondták azt, hogy Ciprasz új tervvel megy Brüsszelbe.

Tudósítók szerint az EU-vezetők az első sokk után abban állapodtak meg, hogy Görögország vasárnapig kap haladékot reformprogramja benyújtására, amikorra rendkívüli Európai Uniós csúcsot hívtak össze.

Az EU vezetők azt mondják: szeretnék elkerülni Görögország pénzügyi csődjét.

Ahogy Donald Tusk, az állam- és kormányfőket tömörítő legfőbb döntéshozó szerv, az Európai Tanács elnöke fogalmazott: "ez lehet történelmünk legkritikusabb pillanata".

Francois Hollande francia elnök hangoztatta: hatalmas a tét, "nemcsak Görögországról, de az Európai Unió jövőjéről is szó van".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztette Cipraszt, hogy "részletes tervük van a Grexitre", azaz Görögország kilépésére az Euróövezetből.

A keddi találkozó közös nyilatkozata szerint Alekszisz Ciprasznak és kormányának valójában már csütörtökre kész tervvel kell előállnia. A nemzetközi hitelezők ezt még a vasárnapi, rendkívüli EU-csúcs előtt elbírálnák.

Megállapodás hiányában az Európai Központi Bank nem tudja majd készpénzzel ellátni a görög bankokat. A görög betétesek már most is csak napi 60 eurót vehetnek fel és ha elfogy a bankok pénze, akkor a görög kormány kénytelen lesz egy "párhuzamos valutát" bevezetni. Ez elvezethet ahhoz, hogy Görögország kilépjen a Valutaunióból. Az országban kezd összeomlani a kiskereskedelem.

Ciprasz még Obama amerikai elnökkel is beszélt és Washington világossá tette: megállapodást akar, azaz, hogy a többi EU-tagállam legyen engedékenyebb a görögökkel szemben.

A kérdésben nincs egyetértés, miközben már a Nemzetközi Valutaalap is azt mondja: az európaiaknak hosszabb futamidőt és alacsonyabb kamatokat kellene meghatározniuk a görög adósság rendezésére.

Csakhogy ez az adósság a görög GDP 180 százalékára rúg és sok közgazdász szerint Athén képtelen teljes egészében visszafizetni.