Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Angliában is gondot okoznak az egészségügyi várólisták

Nagy-Britanniában 1948 óta ingyenes az orvosi ellátás és nem ismerik a hálapénz fogalmát. A várólistákat viszont igen, és ezek időről-időre politikai csatározásokra adnak okot. Nyáron kiadott statisztikák szerint például öt éve nem kellett ennyit várni bizonyos ellátásokra, mint most.

A britek számára a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat - az adókból finanszírozott NHS - egy olyan intézmény, amelyre büszkén gondolnak. Minden állampolgár számára ingyenes és nem ismert benne a hálapénz fogalma. A büszkeség azonban általában addig tart, amíg nem szembesülnek a várólistákkal, vagy azzal, hogy a baleseti ügyeleten akár négy órát is kell ülni, mire megvizsgálják az embert.

Egy közelmúltbeli felmérés szerint a magas beosztású egészségügyi vezetők több mint fele úgy érzi: a kórházak a télen nem tudják majd betartani a célt, hogy a betegek 95 százalékát négy órán belül ellássák.

A brit egészségügyi rendszer arra épül, hogy egy-egy beteg számára mennyire sürgős az ellátás, ezért nem életveszélyes esetekben a szakvizsgálatra és műtétekre akár hónapokat kell várni, de a szolgálat alkotmánya szerint a várakozás nem haladhatja meg a 18 hónapot.

Az 1990-es években Tony Blair Munkáspárti kormánya azt ígérte, hogy a nem sürgős ellátás esetén is két évről 18 hónapra szorítja le a várakozási időt, annak ellenére, hogy az orvosok tiltakoztak. A jelenlegi, megszorítási politikát folytató konzervatív-liberális kormánykoalíciót pedig azért hibáztatják, mert öt éve nem tapasztalt mértékben megugrott az egészségügyi ellátásra való átlagos várakozási idő.

Az év kezdete óta Nagy-Britanniában 300 ezerrel nőtt az ellátásra várók száma - mondja a statisztika, ami azt jelenti, hogy a helyzet rosszabb, mint 2008-ban volt. A kormány ugyanakkor úgy próbálja tálalni, hogy a 18 hónapnál tovább várakozók száma 55 ezerrel csökkent a legutóbbi választások óta.

A kabinetet azonban nemcsak politikai ellenfelei, hanem az orvostársadalom is támadja. A Lancet című, befolyásos orvosi szaklap szerint a kormány úgy kezeli az egészségügyet, mint egy "megroggyant bankot" és piaci árucikként tekint rá.

"Az egészségügyi szolgálat működtetését egy több szervezetből álló összetett hálózatra bízták, amelynek az a feladata, hogy csökkentse a költségeket, hogy pénzügyileg sikeres legyen" - írta a Lancet. A szerzők hozzátették: a rendszeren belül nem világos, hogy ki pontosan miért felelős.

A kormány tavasszal vezette be az NHS átszervezési reformját, ami különösen a döntéshozatalt és a gazdálkodást érinti. Az orvosok szerint ezzel a versenyszemléletet erősítette az ágazatban és lehetőséget adott rá, hogy egyre több magáncég szerezzen meg az eddig az egészségügyi szolgálatnak odaítélt szerződéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Duplájára emelték az adót Gödön, a Samsung áll a háttérben

2027. január 1-jétől az eddigi egy százalékról két százalékra emelkedik a helyi iparűzési adó (hipa) mértéke Gödön. A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a 2,5 millió forintos adóalap alatti helyi vállalkozások teljes mentességet kapnak, míg a település legnagyobb adózójának számító Samsung SDI-tól a termelés felfutásával együtt akár évi 10 milliárd forintos bevétel is érkezhet a városi kasszába.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

A költségvetés kialakításakor a kormányzat arról is képet ad, hogy milyen társadalompolitikai célokat tart fontosnak, és kiket tekint a leginkább támogatandó csoportoknak. A Tisza-kormány tervezett intézkedései alapján a munkaalapú társadalom koncepciója továbbra is meghatározó marad, ugyanakkor a szociális biztonság erősítése is nagyobb hangsúlyt kaphat. A minimálnyugdíj jelentős emelése, a megváltozott munkaképességűek támogatása és az új lakhatási programok egyaránt ezt az irányt jelzik, miközben az is látszik, hogy a segítség nem minden társadalmi csoporthoz azonos módon jut el. A költségvetés szociálpolitikai prioritásait vizsgálva ezért az a legfontosabb kérdés, hogy valóban szolidárisabbá válik-e a munkaalapú társadalom, és mennyiben képes az állam érdemi védelmet nyújtani azoknak is, akik a leginkább rászorulnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×