2011 márciusa és 2012 decembere között összesen 250 gazdag francia távozott külföldre - derül ki abból az összesítésből, melyet a pénzügyi tárca illetékesei mutattak be a hét elején a parlament pénzügyi bizottságának. A számok az úgynevezett exit tax, magyarul kilépési vagy távozási adóra vonatkozó adatok feldolgozásából származnak.

Ezt az adónemet még az előző, jobboldali kormány vezette be 2011 márciusában, és azokra a külföldre települni akaró francia állampolgárokra vonatkozik, akik 1,3 millió euró értéket meghaladó részvénypakettel rendelkeznek. A jogszabály kimondja, hogy az érintetteknek távozásuk előtt regisztráltatniuk kell magukat, és amennyiben a kitelepülésüket követő nyolc éven belül eladják az értékpapírokat, úgy azok "látens" többletértéke után adózniuk kell Franciaországban.

A pénzügyminisztériumban 2011-ben 128 ilyen jellegű nyilatkozatot vettek nyilvántartásba, 2012-ben pedig 122-t, ami azt jelenti, hogy havonta átlagosan tíz tehetős francia költözik külföldre. A legtöbben, 72-en a szomszédos Belgiumba, 55-en pedig Svájcba települtek át, a többiek Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban találtak új hazát maguknak.

A jelentés készítői szerint a két évet összevetve ugyan nem tapasztalható emelkedés, de a távozók arányát aggasztóan magasnak tartják. A számok kapcsán szakértők arra figyelmeztetnek, hogy azok csupán a jéghegy csúcsát jelenthetik, hiszen a lista azokat nem érinti, akik nem rendelkeznek a jogszabály által előírt értékű részvénypakettel és az utóbbi hónapokban "menekültek el" az adóprés elől.

A gazdagok elvándorlását más jelek is mutatják, például az, hogy több párizsi ingatlanügynökség szerint az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt az eladó luxusingatlanok száma a francia fővárosban. A Barnes ügynökség tanulmánya szerint például a 2 millió eurónál drágább ingatlanokat érintő eladások egy év leforgása alatt 42 százalékkal estek vissza, miközben az árak e kategóriában 10-15 százalékkal csökkentek. Ami azt jelenti, hogy kínálat van, kereslet azonban alig.

Sokak számára a kérdés most az, hogy a szocialista kormány továbbra is ragaszkodik-e majd a gazdagokat sújtó 75 százalékos jövedelemadó bevezetéséhez és általában a tehetősebbekkel szembeni hangulatkeltéshez, vagy az elvándorlási folyamat láttán nemcsak eddigi politikáján, de retorikáján is változtat.