Infostart.hu
eur:
366.48
usd:
332.77
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Változások a kitoloncolási csúcs után

Tavaly rekordszámú, közel 37 ezer illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, ami 2011-hez képest 11,9 százalékos emelkedést jelent. A belügyminisztérium szerint a nagy kitoloncolási hullám alapvetően az első hat hónapban, még Nicolas Sarkozy elnöksége idején történt meg.

Tavaly egészen pontosan 36.800 illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, közel négyezerrel többet, mint 2011-ben - közölte a francia belügyminisztérium. A francia hatóságok aktivitása ez ügyben 2012 első félévében érte el a csúcspontját, az akkor a választási kampányra készülő Nicolas Sarkozy volt államfő belügyminisztere ugyanis 40 ezerben határozta meg az éves kitoloncolási kvótát.

Claude Guéant korábbi jobboldali belügyminiszter már tavaly áprilisban jelezte, hogy közelednek a kitűzött cél megvalósításához, ez a dinamika a szocialisták nyári hatalomra kerülése után azonban egyértelműen megakadt. Ennek az elemzők szerint részben az volt az oka, hogy a francia igazságszolgáltatás időközben alkalmazta az Európai Bíróság egyik ítéletét, amely kimondta, hogy korlátozni kell az illegális bevándorlók ideiglenes fogva tartásának időtartamát, ami azóta tizenhat órára csökkent.

A bírósági határozatok tehát automatikusan visszafogták a kitoloncolandók számát, ám az is változtatott a helyzeten, hogy a szocialista kormány többé nem ír elő a prefektusok számára kötelezően megvalósítandó kitoloncolási kvótát. Manuel Valls belügyminiszter ezzel kapcsolatosan már korábban jelezte, hogy mindez nem vezet majd a törvénytelenül francia földre érkezők helyzetének tömeges legalizálásához, és hogy továbbra is tartani kívánja magát jobboldali elődje gyakorlatához, évi 30 ezerben határozva meg a kiadható bevándorlási engedélyek számát.

A tavalyi számok másik érdekessége, hogy a hazatelepülési segélyben részesültek aránya is tíz százalékkal emelkedett. Ez zömében bulgáriai és romániai romákat érintett, akiknek Nicolas Sarkozy elnöksége idején a francia állam fejenként 300 eurót, mai árfolyamon közel 90 ezer forintot fizetett, a gyermekeknek 100 eurót, ha önként elhagyták az országot.

Ezt a rendkívül költséges, tavaly mintegy 21 millió eurót felemésztő intézkedést azonban sokan teljesen haszontalannak ítélték, mivel az érintettek a hazautazást követően rendre visszajöttek Franciaországba és az eljárás kezdődött elölről. Decemberben a szocialista belügyminiszter ezen a helyzeten is változtatott, bejelentve, hogy a jövőben az önkéntes felnőtt hazatérőknek csupán ötven, a gyermekeknek pedig harminc eurót fizetnek. Az így megspórolt 9 millió eurót a francia kormány olyan egyesületeknek kívánja odaadni, amelyek a romák bulgáriai és romániai beilleszkedését segítik elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

A Tisza-pártnak nincs ideológiai hagyománya, a választási kampányban arra koncentrált, hogyan tudja legyőzni az ellenfelét – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központot vezető politológus kiemelte, a Fidesz nem tudta tartani legfőbb kihívója tempóját, ezért is veszítette el a választást.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×