Az arab országok, az európaiak, Törökország és az Egyesült Államok további nyomást gyakorolnak Basír al-Asszad elnökre, hogy engedje be a segélyszállítmányokat a súlyos harcok színhelyére. A libanoni határ közelében fekvő Homsz város egyes részeit például, két hete ostromolja a hadsereg, az ott élő civilek pedig nem tudnak elmenekülni.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a tunéziai konferencia előtt megemlékezett a megölt nyugati újságírókról és a több ezer szíriairól, akik "megsebesültek, vagy meghaltak az Asszad-rezsimnek a saját népe elleni brutális támadásaiban". Clinton nyíltan kimondta azt is, hogy elő akarják készíteni a "békés rezsimváltást", és a távolmaradó Kínáról és Oroszországról szólva megjegyezte: néhány ország magatartása nem akadályozhatja meg, hogy a külvilág segítsen Szírián.

A "Szíria barátai" nevű csoport további szankciókkal fenyegeti az Asszad-kormányt, ha az nem enyhít a polgári lakosok szenvedésén. A konferencián részt vesz a fő ellenzéki csoport, a Szíriai Nemzeti Tanács. A már előre kiszivárgott nyilatkozat szerint a résztvevő országok "a békés demokratikus változást akaró szíriaiak legitim képviselőjének ismeri el a tanácsot".

Szíria etnikailag és vallásilag sokszínű ország, és az iraki példából tanulva a nyugati vezetők eddig nem voltak hajlandók katonai beavatkozásról beszélni. Felmerült azonban, hogy fegyvereket szállítsanak a szíriai felkelőknek, sőt tudósítók szerint több arab ország már most is ezt teszi. Hasonló vita folyt a boszniai háború idején, amikor a külvilág nem engedte, hogy a boszniai muzulmánok nehézfegyverekhez jussanak, miközben a szerb csapatok a jugoszláv hadseregtől kapott haditechnikát használhatták.

Az ENSZ közben listát állított össze azokról a szíriai vezetőkről, akik emberiesség elleni bűncselekményeket hajtottak végre. A listán szerepel Asszad elnök is. Mindez azt jelenti, hogy a későbbiekben a szíriai vezető bíróság elé állítását követelhetik majd.

A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa szerint "a legmagasabb szintről" jöttek azok a parancsok, amelyek szerint fegyvertelen nőkre és gyerekekre is lőni kellett, amelyek nyomán lakónegyedeket vettek tüzérségi tűz alá és sebesült tüntetőket kínoztak a kórházakban.