Az RMDSZ-nek egyelőre sikerült megakadályoznia azt a közigazgatási reformot, amely Erdély magyarlakta vidékeit román többségű óriásmegyékbe olvasztotta volna, le kellett azonban mondania a kisebbségi törvény elfogadásáról.
A kulturális autonómia kereteit is megteremtő jogszabály június 30-ig való elfogadását korábban a koalíció szakítópróbájának tekintette a magyar szövetség. A törvény vitája azonban elakadt a képviselőházban, a jogszabály magyar szempontból fontos kitételeit éppen a koalíciós partner segédletével gyomlálták ki a jogszabályból.
Mégsem ez a kérdés állt leginkább a politikai viták középpontjában az elmúlt időszakban. Traian Basescu elnök ugyanis két héttel ezelőtt az ország közigazgatási reformjának a tervezetével lepte meg a politikai osztályt. Azt javasolta, hogy a jelenlegi 41 megyéből alakítsanak ki nyolc nagyot.
Székelyföldet egy Brassó központú, és a Szászvidéket is magába foglaló nagy megye részeként képzelte el. E megyén belül a magyarok a lakosságnak alig 30 százalékát tették volna ki. A magyar ellenkezés láttán az elnök egy hete kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg. A Brassó központú nagy megyén belül Hargita és Kovászna megye megőrizhette volna önállóságát.
Az RMDSZ döntéshozó fórumai azonban ezt a tervet is elvetették. Így a koalíció megőrzése értelmében a Demokrata Liberális Pártnak is le kellett mondania a közigazgatás átszervezéséről, az RMDSZ-nek viszont a kisebbségi törvényről.
Magyar érettségi - ezek a feladatok állították kihívás elé a diákokat