Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Megint szemétben fuldoklik a turisták által kedvelt város

Annak ellenére, hogy Nápolyt ismét elöntötte a szemét, a régió polgármesterei nemet mondtak a kompromisszumra a kormány új szeméttárolójával kapcsolatban. Az utóbbi napokban támadások érték a szemétszállítókat és a rendőröket is a hulladék miatt kialakult válság nyomán.

A tiltakozás miatt a nápolyi régióban az utcán hevernek a szemeteszsákok, itt-ott pedig kiégett szemétszállító kocsikat látni. A hulladék azért halmozódott fel, mert a tüntetők blokád alá vonták Terzigno már létező lerakóhelyét, és emiatt 2400 tonna szemetet nem tudtak elszállítani Nápolyból.

A tervezett új lerakóhely Európában a legnagyobb lenne, és az országos hatóságok 800 méterre akarták Terzigno város és a Vezúv Nemzeti Park határától megnyitni. A védett területen ritka állatfajok élnek.

Silvio Berlusconi miniszterelnök Nápolyba küldte az olasz polgári védelem főnökét, aki azt mondta: leállítják az első lerakó működtetését, ha a környező városokban véget érnek a tiltakozások. Nem sikerült azonban megállapodást kicsikarnia a helyi polgármesterekből.

A régióban időről időre tiltakozást vált ki a szemétszállítás és -lerakás ügye. Helyi égetők nincsenek, a "landfill" néven is emlegetett lerakóhelyeket a helyi maffia, a Camorra ellenőrzi, amelyet azzal vádolnak, hogy illegálisan rak le mérgező anyagot és az ország más részeiről is hoz szemetet.

Az Európai Unió jogi eljárással és büntetéssel fenyegette meg Olaszországot, ha az nem oldja meg a Nápoly-környéki szemétproblémát. Legutóbb 3 éve fordult elő hasonló válság Olaszország harmadik legnagyobb városában, és az Unió szerint az olasz kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a gondok elkerülése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×