Rüdiger Grube hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válság ellenére sikerült a vasúttársaságot ismét nyereségessé tenni. A cég elnöke szerint a múlt évet közel egymilliárd euró többlettel zárták.

Két újságíró nem osztotta Grube feltétlen örömét, és utána nézett, hogy a vasúttársaság milyen eszközökkel futott be a gazdaságosság állomására. Kiderítették, hogy a vonalak fenntartási munkálataival alvállalkozókat bíztak meg, amelyek a legolcsóbb kínálatok alapján választottak a megadott feladatok elvégzésére jelentkező cégek közül.

Így a sínek karbantartását, valamint a téli hónapokban a hóeltakarítási munkálatokat általában olyan kelet-európai vállalkozók kapták, akik a legkisebb mértékben sem tartották szem előtt a német munkaügyi előírásokat.

Így alkalmazottaikat nem egyszer hétnapos munkahétre kényszerítették, a napi munkaidő pedig gyakran elérte a 11 órát. Nem volt ritka a Németországban tilos dupla műszak sem. Így a dolgozók átlagos órabére másfél és hat és fél euró között mozgott.

Mint a feketekönyv összeállítói megállapították, a német vasút gyakorlatilag éhbérért dolgoztatja munkásait. A könyv hatására a vasúttársaság szóvivője közölte, hogy haladéktalanul megszakítják az együttműködést azon alvállalkozókkal, amelyek nem tartják be a munkaügyi előírásokat, illetve az ágazatnál megállapított minimálbérnél alacsonyabb fizetésért dolgoztatják alkalmazottaikat.