A német nyomozószervek kezdettől fogva feltételezték, hogy a Vörös Hadsereg Frakció néven alakult szélsőbaloldali csoport egyik alapító tagja, Verena Becker is közreműködött Siegfried Buback főállamügyész 1977 nyarán történt meggyilkolásában. A gyanút bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, de Beckert az államügyész elleni merénylet során a rendőrökkel vívott tűzpárbajt követően fegyverrel a kezében tartóztatták le.

Hatósági közeg elleni több rendbeli gyilkossági kísérlet miatt 1977-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd jó magaviselet miatt 1989-ben szabadon bocsátották. Időközben újabb terhelő adatokra derült fény, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Verena Becker - ha nem is lőtt az államügyészre - de aktívan részt vett a merénylet előkészítésében. Ezért a legkorszerűbb technikai eszközök bevonásával újabb vizsgálat indult az 57 éves nő ellen.

Miután a hatóságok személyes feljegyzései között olyan iratra bukkantak, amelyben saját kézzel írt naplójában kétségét fejezte ki, hogy ismét elkövetné-e tettét, a nyomozószervek a gyanú alátámasztását vélték felfedezni, ezért idén augusztusban őrizetbe vették. A legfelsőbb bíróság viszont úgy vélte, hogy Beckert csak közvetett felelősség terhelheti az államügyész haláláért, ezért karácsony előtt elrendelte, hogy a nő szabadlábon várja az esetleges vádirat elkészültét, illetve ügyének tárgyalását.

A Vörös Hadsereg Frakció szélsőbaloldali diákmozgalomból alakult terrorista csoport volt, amely az állam elleni fegyveres akciókkal kívánta elérni a fennálló rendszer felbomlását. A csoport merényletei az állami szervek apparátusai, katonai intézmények köztük amerikai támaszpontok valamint vezető közéleti személyiség ellen irányultak. Történészek szerint 58 gyilkosságot követtek el, és a merényletekben ártatlan civilek is meghaltak. A csoport 1998-ban feloszlatta önmagát.