Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv

Amikor megszólal a müezzin Londonban

Anglia és Wales lakossága legnagyobb részt az anglikán vallás követője, de a hajdani gyarmatokról immár olyan sok bevándorlót fogadott be a szigetország, hogy az iszlám az évtizedek során a második legnagyobb felekezetté fejlődött, 1500 mecsetbe járhatnak imádkozni a mohamedán hívők.

Anglia és Wales lakosságának közel négy százaléka mohamedán, és demográfiai szakértők szerint az iszlámhívő brit állampolgárok száma tíz százalékkal nagyobb arányban növekedik, mint a más vallásúaké, mert a családok több gyermeket vállalnak.

Észak-Anglia nagy iparvárosai, különösen a textilipar fellegvárai százezrével fogadtak be a hajdani brit gyarmatokról érkező iszlámhitű bevándorlókat, elsősorban Bangladesből.

A tízmillió lakosú London is jelentős brit mohamedán központ és két nagymecsete nevezetessége a városnak. Az egyik a hatalmas Regent's Park szélén helyezkedik el, óriási aranyozott kupolájával és karcsú minaretjével. A másik London legszegényebb negyedében, az ősi Towerhez közel található.

Angliában már 1886-ban megnyílt egy mecset a hívők előtt, méghozzá Voking városában. Azért ott, mert egy dr. Leitner Gottlieb nevű, Magyarországon született orientalista iszlám központot kívánt létrehozni Angliában, és éppen Vokingban üresedett meg erre alkalmas épület.

A heidelbergi egyetemen végzett és brit gyarmati tisztviselőként évekig Indiában szolgált, zsidó származású Leitner az angliai mohamedánok nagy tanítómestere lett. A vokingi iszlám templom még ma is működik.

Ennél sokkal jelentősebb a londoni nagymecset és a londoni központi mecset. A négyezer hívőt befogadó Nagymecset tágas csarnoka a brit főváros Tower Hamlet nevű negyedében van, ahol az utcákon járva szinte csak bangladesieket látunk, szakállas férfiakat és csadoros nőket. Szinte mindannyian szunnita mohamedánok és bengáli nyelven beszélnek.

Mecsetjük 1743-ban épült műemlék épület. Franciaországból Angliába menekült protestáns hugenották építtették és hatvan évig az ő istentiszteleteik színhelye volt. Aztán szétszéledtek, beolvadtak az angol társadalomba.

Hamarosan tömegével érkeztek Londonba a kelet-európai pogromok elől menekülő, főként orosz és lengyel zsidók. A szegénynegyedben telepedtek le és a Brick Lane e nagy épületében zsinagógát nyitottak. Az első nemzedékük kisiparosokból és kiskereskedőkből állt, a második generáció már egyetemet végzett vagy nagyvállalkozásokba kezdett és zömmel Észak-London jómódú kertvárosi negyedeibe költözött. Az 1970-es években a Brick Lane környékét elözönlötték a bangladesiek. A zsinagóga átváltozott mohamedán mecsetté.

Az aranykupolás Regent's parki központi mecset az ismertebb a londoniak előtt. Ennek egy kisebb változata már 1944-ben itt állt, a grandiózus, nagyobb változat, a liverpooli katolikus katedrálist építő Sir Frederick Gibberd tervei alapján, 1977-ben készült el, többezres befogadóképességű melléképületeiben iszlám kulturális központ van korániskolával, vallástörténeti tanfolyamokkal.

A hét végén érdekes látvány amint a központi mecset felé igyekeznek a kiöltözött hívők: ázsiaiak kaftánban, fekete bőrű afrikai asszonyok színes népviseletben, fehér szakállú aggastyánok és európai öltözetű fiatalok. Sereglenek, ha imára hívja őket a müezzin.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×