Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Labrador retriever ölel egy macskát.
Nyitókép: Evelyn Mccarthy/Getty Images

Kiderült, mi zajlik a kutyák fejében, amikor nem eszik meg a jutalomfalatot

Mi történik egy kutya agyában, amikor nemet mondunk neki, de ellenáll a kísértésnek? Az ELTE Etológia Tanszék és a HUN-REN kutatóinak új eredményei arra utalnak, hogy a kutyák agyi aktivitása az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.

A túlélés és az alkalmazkodás szempontjából nemcsak az számít, mit teszünk, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e bármikor megállítani azt, amit éppen csinálunk, vagy szeretnénk tenni. Gondoljunk egy egérre, amely megdermed, amikor ragadozó közeledik, vagy egy emberre, aki évekig tartó dohányzás után képes leszokni – olvasható az ELTE honlapján ismertetett tanulmányban.

A példák azt mutatják, hogy egy viselkedés leállítása/megfékezése különböző mechanizmusokon keresztül történhet. Az egér megdermedési reakciója ősi és automatikus, míg amikor egy ember leszokik a dohányzásról, tudatos erőfeszítésre és akaraterőre van szüksége. Utóbbi esetben az emberi önkontrollban az agy evolúciósan újabb területei, köztük a homloklebenyek játszanak fontos szerepet. EEG-vel mérve működésük fokozott frontális théta aktivitásban tükröződik.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói egy éber, nem invazív EEG-vizsgálattal keresték a választ arra, mi történik egy kutya agyában, amikor gazdája arra utasítja, hogy fogja vissza magát?

A kutyák viszonylag könnyen megtaníthatók arra, hogy ne nyúljanak olyan, számukra érdekes vagy ízletes dolgokhoz sem, amelyek közvetlenül elérhetők lennének. De vajon az agyuk automatikusan oldja meg ezt a helyzetet, vagy valamilyen tudatos kontrollmechanizmus révén?

„Összesen 226 rövid, egyenként körülbelül félperces EEG-felvételt készítettünk 14 családi kutya agyműködéséről. A kutyák a felvételek során vagy egy parancsnak engedelmeskedtek (ne egyék meg az eléjük helyezett ételt, illetve ne vegyék el a játékot), vagy nyugalmi állapotban voltak – magyarázza Ivaylo Iotchev, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatója. – Kérdésünk az volt, erősebb-e a théta aktivitás azokban a felvételekben, amelyek során az állatoknak vissza kellett fogniuk a viselkedésüket. Ha nincs ilyen különbség, a mechanizmus inkább az egér dermedésénél működőhöz lenne hasonló. Az általunk megfigyelt eredmény azonban nem erre az egyszerűbb mechanizmusra utal: az önkontrollt igénylő helyzetekben az emberi théta aktivitáshoz mind frekvenciájában, mind eloszlásában hasonló EEG-aktivitást figyeltünk meg.”

A kutyák kognitív kontrollja

A kutatás vezetői, Kis Anna és Gácsi Márta, évek óta azt kutatják, hogyan segíthet a kutyák vizsgálata az olyan humán jelenségek jobb megértésében, mint az ADHD vagy az elhízás.

„A kutyák gyorsabban élnek és öregszenek, mint az emberek, miközben ugyanabban a környezetben mozognak, és hasonló társas és fizikai kihívásokhoz alkalmazkodnak – magyarázza Gácsi Márta. – Ez azt jelenti, hogy egyes fejlődési folyamatokkal és életkorral összefüggő tényezők hatékonyabban vizsgálhatók, mint az emberi populációkban.”

Kis Anna hozzáteszi:

„Az embereknél a homloklebeny működésének zavarai az ADHD-ban és az abnormális testsúlygyarapodásban is szerepet játszanak. Ha a kutyáknál mérni tudjuk a homloklebeny bevonódásának EEG-korrelátumait, az lehetővé teszi egyes viselkedési és idegrendszeri hasonlóságok feltárását, és ezáltal pontosabb előrejelzéseket is készíthetünk az emberi folyamatokról.”

Ivaylo Iotchev szerint az eredményeket tágabb összefüggésben is érdemes értelmezni: „A kutyák homloklebenyének vizsgálata meglepően kevés figyelmet kapott eddig, annak ellenére, hogy milyen sokan gondolják úgy, hogy négylábú társaik gazdag belső világgal rendelkeznek. A patkányok agyának e részéről sokkal többet tudunk. Most azt mutattuk meg, hogy az fMRI mellett az olcsóbb és könnyebben alkalmazható EEG-mérés is használható erre a célra, ami számos további kutatás előtt nyithatja meg az utat a kutyák mentális folyamatainak és annak idegrendszeri hátterének vizsgálatában.”

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×