Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 199. közgyűlésén.

Az államfő az Akadémia székházának felújított Dísztermében mondott köszöntőjében hangsúlyozta: az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata régóta megfogalmazott sorskérdés volt, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti.

Hozzátette: 200 évvel ezelőtt Széchenyinek köszönhetően valóra vált, hogy saját hazánkban a magunk nyelvén lehetünk tudósok. „Neki köszönhetjük, hogy ma már a legtermészetesebb tény, hogy itthon a tudományterületek szaknyelveit kibontakoztatva, magyarul megnyilvánulva dolgozhatnak akadémikusaink. A tudományos élet szabadsága alapértékünk lett” – mondta Sulyok Tamás.

Felidézte, hogy az elmúlt két évszázadban sorra születtek a világot lenyűgöző nagyszerű magyar találmányok, alkotások. A magyar zsenialitást a gyufa feltalálásától az attoszekundumos lézerfizika legutóbbi újításáig folyamatosan bizonyítja. Itthon a legmagasabb elismerések, a Magyar Szent István-rend kitüntetései, a Bolyai-díjak, külföldön a nemzetközi szinten adható legmagasabb rangú Nobel-, Abel- és Wolf-díjak jelezték, milyen tudományos magasságokba jutottak magyar tudósaink – fogalmazott.

De akadémikusaink, a tudományos élet nagyjai azt is bebizonyították, hogy annál is többet tudnak adni nekünk, mint egy-egy világraszóló találmány vagy kimagasló alkotás. Ahogy az alapítók is többre vágytak, akik a tudományok élenjáróiban a haza jövőjének fontos garanciáit látták.

„A mai ünnepünk arról szól, hogy ez a reménység újra és újra valósággá tudott érni még viharos évszázadainkban is”

– tette hozzá az államfő.

Példaként említette három akadémikus nevét, Kodály Zoltánét, Négyesy Lászlóét és Szent-Györgyi Albertét. „Széchenyi 200 éve a hazája iránti határtalan szeretetének bizonyságát adta. Ezt adta Kodály, Négyesy és Szent-Györgyi is a saját szakterületén. Munkásságukkal elérték, hogy az emberek máshogy lássák a világot. Általuk népzenénk még élőbbé, irodalmunk még színesebbé, a hazai kutatólaborok még izgalmasabbá váltak. Őket és megannyi más neves akadémikust az elmúlt kétszáz évben mindig a magyarság és a világ jövőjéért érzett felelősség motiválta” – mondta Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: a mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól. „A tudás velünk, magyarokkal van. Karikó Katalin és Krausz Ferenc alig másfél éve egymás után szereztek Nobel-díjat. A tudás benne van a magyarok génjeiben. Ezt az örökséget az akadémikusok fáradozásai évről évre tovább gazdagítják. A nemzet és a döntéshozók is a tudósok oldalán állnak” – tette hozzá.

Sulyok Tamás szerint az akadémiai közösségnek is nagy a felelőssége abban, hogy miként fog kinézni a magyar tudományosság a jövőben, milyen lesz újabb 200 év múlva. Magyarul fog-e megszólalni? Meg tudja majd őrizni emberi arcát az informatika századában is? - tette fel a kérdést az államfő, hozzátéve: a nemzet ügye, a kiváló tudósok felelőssége ma is szellemi erőket egyesít, építkezésre hív.

A magyar tudomány sikereiben a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) az elmúlt kétszáz év során meghatározó szerepe volt és lesz – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az MTA 199. küzgyűlésén hétfőn Budapesten.

Köszöntőjében egyebek mellett felidézte, hogy kétszáz éve a magyar nemzet szabadságvágya iránti felelős vezetői elköteleződés teremtette meg a magyar tudós társaságot. Mint fogalmazott, a világ és benne Magyarország rosszabb hely lenne a magyar tudósok, a magyar tudomány nélkül, nincs a tudománynak olyan területe, amelyet a magyar tudósok és innovátorok ne emeltek volna magasabb szintre.

Felidézte, hogy Széchenyi István a magyar nyelv védelmét és ápolását tette a magyar tudós társaság legfontosabb feladatának, mivel akkoriban a magyar nyelv védelme a magyar szuverenitás első számú záloga volt. A miniszter szerint a helyzet 2025-re sem változott, az MTA legfontosabb feladata napjainkban sem lehet más, mint „nemzetünk érdekében önrendelkezésünk erősítése”.

Rámutatott: számba véve a magyar tudomány eredményeit és múltját, megértve az előttünk álló feladatokat, csakis tisztelettel és elfogódottsággal beszélhetünk. A miniszter szerint

a magyar nemzetet érő kihívások egyre nőni fognak, miközben a világ egyre összetettebb lesz.

Hankó Balázs hangsúlyozta: meghatározó kérdésekre a magyar tudományos közösségnek kell megoldást adnia, ötvözve a tudomány csodáját és a nemzet küldetését. Mint mondta, ez kiemelt feladat és felelősség, amire csak a legkiválóbbak hivatottak. „E célból ajánlotta fel 200 éve Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét, e célból áll ki a kormány a magyar tudomány finanszírozása érdekében” – jelentette ki a miniszter.

A miniszter beszélt még a hatékony, eredményes tudomány-népszerűsítés és tudománykommunikáció fontosságáról is. Mint mondta, ez a magyar tudomány egyik lényeges sikertényezője. Erre az idei és a jövő évben kiváló lehetőséget teremt az Országgyűlés döntése, amely a 2025-ös és 2026-os éveket a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította – tette hozzá Hankó Balázs.

Freund Tamás: akadémiánk egyedülálló nemzeti érték

Akadémiánk nem hibátlan, érheti kritika, de egyedülálló nemzeti érték, amit meg kell őriznünk a jövőnek, s erre most is jók az esélyeink – jelentette ki Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a testület 199. közgyűlésén.

Felidézte, hogy 200 évvel ezelőtt Széchenyi István és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Emellett ma ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli a nemzet elitjébe.

A ma Akadémiájáról az elnök az mondta: a politikai rendszerváltozáskor autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített. Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.

Az MTA elnöke az elmúlt 35 év legfontosabb eredményeiről kiemelte egyebek mellett a hazai és külső tagok világraszóló eredményeit, amelyeket több Nobel- és Abel-díjjal is elismertek, a Bolyai- és a Lendület-pályázatokat, az MTA doktora cím bevezetését, az MTA által támogatott kutatóhelyeket az egyetemeken, a határon túliak Domus programját és a Középiskolai Alumni programot is. Hozzátette: sajnos e programok közül nem egy annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy - intézethálózatukhoz hasonlóan - végül elvették az Akadémiától.

Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is. „A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van.

Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát”

– fogalmazott.

Felidézte, hogy elnöksége kezdetén miniszterelnöki döntéssel kapott támogatásból meg tudták erősíteni szervezetüket, és új programokat is indítottak. Együttműködési megállapodásuk van a belügyi és a honvédelmi tárcával, egy sor témában együttműködnek a kormányszervekkel, csaknem ötven állami testületben van képviselője az Akadémiának. Mindez reményeket kelthetne mindannyiukban, közben azonban folytatódott a kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakítása, amelybe az Akadémiát csak formálisan vonják be. Hozzátette: a forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.

„Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása” – mondta Freund Tamás.

Az eseményen adták át a legrangosabb akadémiai díjakat, majd Kecskeméti Gábor tartott bicentenáriumi díszelőadást.

A jubileum alkalmából kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban Varázshatalom címmel, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét.

A 199. közgyűlés a bicentenáriumi rendezvénysorozat nyitánya is egyben.

Freund Tamás, az MTA elnöke május 7-én lesz az Aréna vendége.

Az elnök néhány hónappal ezelőtt is nyilatkozott az InfoRádió műsorában: