Megkongatták a vészharangot a Szent György-hegyen gazdálkodó szőlőültetvények tulajdonosai - írja a sokszinuvidek.24.hu. Ugyanis a területen egyre nagyobb problémát okoz egy invazív kártevő, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség: az aranyszínű sárgaság fitoplazma. Ez a baktériumcsoport önállóan nem képes terjeszkedésre, újabb fertőzésekre, a kabócák hordozzák szívogatásukkal egyik növényről a másikra.

Az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, az aranyszínű sárgaság fitoplazmát 2013-ban azonosították először hazánkban. A fertőzés kizárólag a kabócák irtásával előzhető meg. A veszélyről Laposa József, badacsonyi borász és tájépítész írt cikket 2017-ben azután, hogy

a teljes Badacsony-hegy zárlat alá került a fertőzés miatt.

Akkor a Nébih azt írta, hogy a fertőzött területen belül a megyei kormányhivatal által megjelölt, a szőlő sárgaság betegség jellegzetes tüneteit mutató tőkéket el kell távolítani és meg kell semmisíteni, mivel a fitoplazma elleni védekezésre jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel. Ez a fertőzött területen, valamint az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező.

Most a Szent György-hegyen is hasonlóan elszaporodhat a kártevő, ha nem kezdik meg a gazdák, földtulajdonosok az átfogó védekezést - figyelmeztet a portál.

A Nébih tájékoztatója szerint a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.

A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg.

A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A Napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.

Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krém sárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak.

A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

Fontos, hogy a fertőzés első jeleinek észlelése után a gazdák azonnal intézkedjenek.

• Értesítsék a hatóságot, ha azt gyanítja, hogy a szőlőn megjelent aranyszínű sárgaság betegség
  
  
• Telepítéskor pedig csak hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessenek

Az ültetvényben el kell égetni a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben. Gyéríteni lehet a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel, illetve azzal, ha rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket alkalmaznak a betegséget terjesztő kabócák ellen.