Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Human AI robot face formed by network and chemical formula on a dark blue background.
Nyitókép: Yuichiro Chino/Getty Images

Magyar kutatók derítetek fényt egy nagy titokra

A HUN–REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak. A mostani eredmények új utakat nyithatnak meg a neurológiai betegségek, így például az epilepszia kezelésében is.

A HUN–REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói jelentős eredményt értek el az idegsejtek közötti kommunikáció mechanizmusainak megértésében. A kutatók felfedezték, hogyan képesek az idegsejtek egységes jeleket – úgynevezett akciós potenciálokat – továbbítani különböző átmérőjű axonokon keresztül – közölte a kutatóintézet.

A beszámoló szerint az eredmények nemcsak az idegrendszer alapvető működésébe engednek mélyebb betekintést, hanem potenciálisan új utakat nyithatnak meg a neurológiai betegségek, így például az epilepszia kezelésében is.

A kutatás eredményei a Plos Biology folyóiratban jelentek meg. Az axonok (az idegsejtek információt továbbító nyúlványai) különböző átmérőjű szakaszain vizsgálták az akciós potenciálokat, és kiderült, hogy ezek a jelek valódi digitális jelként biztosítják az idesejtek közötti kommunikációt. Az axonok apró mérete miatt eddig nem volt lehetséges ilyen részletes méréseket végezni. Az axon különböző átmérőjű szakaszokból áll, és korábban nem volt egyértelmű, hogy ezek az eltérő átmérők hogyan befolyásolják az elektromos jelek terjedését.

A HUN-REN KOKI kutatói kimutatták, hogy az akciós potenciál alakja az axon mentén egységes marad, függetlenül annak átmérőjétől. Ez a felfedezés arra utal, hogy az idegsejtek digitális jeleket használnak a kommunikáció során.

Az idegrendszeri jelek pontos továbbítása létfontosságú a test és az agy működéséhez.

Az eredmények új perspektívát nyitnak a neurológiai rendellenességek jobb megértésére és kezelésére, továbbá hosszabb távon hozzájárulhatnak az idegrendszerrel kapcsolatos terápiás megoldások fejlesztéséhez. Az ioncsatornák sűrűségének szabályozása kulcsszerepet játszik abban, hogy az idegsejtek különböző átmérőjű axonjaiban egységes jelek haladhassanak végig.

A kutatás során azt is megállapították, hogy a káliumcsatornák egy speciális csoportja, az úgynevezett Kv1 család nem egyenletesen működik az axonok mentén. A keskenyebb szakaszokon, ahol az elektromos jel természetes módon lelassulna, a Kv1 hatása nagyobb és felgyorsítja az akciós potenciál lefutását. Ezáltal az akciós potenciál alakja mindenféle átmérőjű szakaszon egyforma marad, így, az egy axon mentén egységesített akciós potenciál valódi digitális jelként működik.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×