A Journal of Field Archeology folyóiratban publikált összefoglaló szerint a mai Kína és Mongólia határával nagyjából párhuzamosan, Szühebátor tartománytól az északkelet-mongóliai Dornod tartományig húzódó „mongol ívnek” elkeresztelt építményről a 11.-13. századi történeti forrásokban találhatók az első említések - olvasható a qubit.hu-n.

Az IFL Science ismertetője szerint a „mongol íven” számos nagy rés tátong, ami arra utal, hogy a 34 toronnyal megerősített földsáncot sietve építhették, ezért soha nem erősítették meg teljesen.

A fal korát övező bizonytalanság ellenére a kutatók azt valószínűsítik, hogy az építkezés az érintett területek 1200 körüli mongol inváziójának idején zajlott.

A kutatók alternatív teóriája szerint a mongol ívet soha sem szolgált katonai célokat. Valószínűbb, hogy az nomád pásztorok és állatállományaik ellenőrzése volt a feladata, és adózási szempontból fontos funkciót látott el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kínai szakaszokkal ellentétben a mongol ív megerősített pontjairól korántsem lehet tökéletesen belátni a környező tájat.