Az íny és a fog tartószövetének gyulladása, amit elsősorban a rossz szájhigiénia okoz, világszinten a lakosság 20-50 százalékát érinti. Ezért a hagyományos eljárások, például fogkő-eltávolítás, sebészeti beavatkozás kiegészítésére alternatív módszereket kerestek a Semmelweis Egyetem fogorvosai.

„A korábbi gyakorlattal szemben ezúttal nem a kórokozó felől közelítettük meg a problémát, hanem a szervezet immunrendszerében fellehető sejteket használjuk, hogy a fennálló gyulladásos betegséget kezeljük” – idézi az intézmény honlapja Géczi Zoltánt, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája adjunktusát, az új módszert leíró tanulmány első szerzőjét.

A kutatók a fehérvérsejtek egy csoportját, az úgynevezett makrofágokat veszik célba, amik egyik fajtája a gyulladásos tünetetek csökkenéséért felelős, míg a másik felerősíti azokat. Utóbbiak inaktiválása, illetve gyulladást enyhítő makrofággá alakulásának elősegítése a cél, amit folsav-ezüst komplex alkalmazásával érnek el – célzottan a gyulladásban lévő sejtekbe juttatva azt.

A sejtbejutásról a folsav gondoskodik, a makrofágok elpusztításáért pedig a baktérium- és vírusölő tulajdonságairól is ismert ezüst felel, melyet a folsavhoz kapcsolnak. Erre azért van szükség, mert a szervezetben többfelé gát működik, ami az adott szervet, sejtet, stb. hivatott a számára káros anyagoktól védeni. Ugyanez a gát azonban a kórokozók, gyulladások leküzdéséhez szükséges hatóanyag bekerülését is akadályozza. Ezért azt álcázva, „trójai falóként” próbálják a makrofágokba bejuttatni.

A folsav a sejtanyagcsere-folyamatok egyik fontos résztvevője, ám a szervezet nem képes előállítani, ezért kívülről kell bevinni. Felvételét a sejtek felületén található folsavreceptorok segítik, melyekből gyulladásos területeken jóval több található, mint az egészséges sejteken, ami kimondottan segíti a célzott terápia alkalmazását.

A trójai faló módszer gyógyszeripari fejlesztésekből indult, rákterápiában és bizonyos krónikus betegségek, például reumatoid artritisz kezelésére már ma is alkalmazzák, ám fogászati gyakorlatban eddig nem volt rá példa.

A célzott terápia során bizonyos sejteket valamilyen tulajdonságuk miatt megcéloznak, és próbálnak olyan hatóanyagot, gyógyszert létrehozni, mely sokkal jobban kötődik ezekhez, mint más sejthez. Egy másik előnye, hogy csak az adott területen hat, így nincs/kevesebb a lehetséges mellékhatás – olvasható.

A sejtbejutás másik fontos feltétele a kellően kis méret, az orvosok ezért nanoméretű (1 milliomod mm) ezüstöt és folsavat használtak, ennél magasabb méretben ugyanis nem tudnak bejutni a sejtbe. A sejten belül a komplex szétválik, az ezüst elpusztítja a gyulladást fenntartó makrofágokat, így csökkentve a gyulladásos tüneteket.

A fenti hatásmechanizmus a gyakorlatban lokálisan a szájüregben menne végbe. Szájon keresztül juttatnák el a „becsomagolt” hatóanyagot a Semmelweis Egyetem fogorvosai a gyulladt területekhez.

„A laboratóriumi kísérletek már folynak; amikor elkészül a terméket – szájvíz vagy gél formában – lokálisan a szájüregben alkalmazzuk a fogkő-eltávolítás és sebészeti kezelés kiegészítésére” – magyarázta Géczi Zoltán. A teszteléstől és az engedélyeztetési folyamatoktól függően erre körülbelül 2-3 év múlva kerülhet sor.