Infostart.hu
eur:
365.78
usd:
317.45
bux:
147777.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Coronavirus structural morphology 3d illustration on a liquid environment. Some Elements of this image furnished by Centers for Disease Control and Prevention (CDC).
Nyitókép: membio/Getty Images

Kiderült, hogy miért okoz agyködöt és fáradtságot a Covid

Kutatók figyelmeztetnek: akár egy enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés is agyködöt okozhat.

Egy új brit tanulmány szerint az agyban vagy a tüdőben lévő vérrögök magyarázatot adhatnak az úgynevezett "hosszú Covid" néhány gyakori tünetére, beleértve az „agyködöt” és a fáradtságot is – írja a Portfolio a BBC beszámolója alapján.

A vizsgálatot 1837, kórházban ápolt személyen folytatták le, és az eredmények arra utalnak, hogy a hosszú Covid hátterében valójában vérrögök állnak.

A tanulmány szerint a hosszú Covidban szenvedő betegek 16 százalékánál legalább hat hónapig gondot okoz

  • a gondolkodás,
  • a koncentráció vagy
  • az emlékezés,

ráadásul egy ilyen betegség enyhébb fertőzésektől is kialakulhat. Egyes fertőzés utáni tünetek akár évekig is elhúzódhatnak.

A kutatók szerint

a Covid hatására két, a véralvadásban részt vevő vérfehérje szintje is megemelkedik a szervezetben, így hozva létre a gondolkodással, koncentrációval és az emlékezéssel kapcsolatos problémákat.

Mind a két fehérje részt vesz a véralvadásban, így az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, hogy a vérrögök okozzák a Covid utáni kognitív problémákat - jelentette ki a tanulmány szerzője, az oxfordi Dr. Max Taquet.

Az oxfordi és a leicesteri egyetem kutatócsoportja azonban hangsúlyozza, az eredményeik csak a kórházba felvett betegek esetében relevánsak.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hosszú Covidnak ettől függetlenül továbbra is sokféle kiváltó oka lehet. Valakinek az egészségi állapota, maga az akut esemény és az utána történtek kombinációja vezet a fizikai és mentális egészségügyi következményekhez – jelentette ki Chris Brightling, a Leicester egyetem professzora.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hiába nőttek a bérek, Európa nem került sokkal közelebb

Hiába nőttek a bérek, Európa nem került sokkal közelebb

Miközben a magyar bérek az elmúlt másfél évtizedben közeledtek az uniós átlaghoz, az árak is jelentősen felzárkóztak, erről kérdeztük a csütörtöki Checklistben Kolozsi Pál Pétert, a GKI szakmai igazgatóját (12:44-től). A GKI friss kutatása azt vizsgálta, melyik folyamat volt gyorsabb, és hol tűnt el leginkább a korábbi magyar árelőny. Az aszályok és az egyre gyakoribb vízhiány felértékelték a vizet mint gazdasági erőforrást. De nemcsak az számít, mennyi víz áll rendelkezésre, hanem az is, hogyan használjuk, és mekkora értéket teremtünk vele. Az adás első részében Braun Erikkel, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×