Sosem okozott akkora pusztítást a madárinfluenza Európában, mint a jelenlegi járványhullámban. A korábban leginkább szezonálisnak számító, elsősorban madarakra veszélyes influenzavírus 2021 óta – változó intenzitással és területileg eltérően – folyamatosan kimutatható a vadon élő madarakban és a tenyésztett szárnyasokban. Ahol megjelenik a fertőzés, ott a további terjedését kizárólag a teljes állomány levágásával lehet megakadályozni. Az elmúlt szűk két esztendőben 50 millió szárnyas halálához vezetett a vírus és a védekezés miatti kényszervágás – írja a napi.hu.

Az Európai Unió 24 tagállamában kell most a védekezéshez kapcsolódó intézkedéseket fenntartani, ami elsősorban az állattartó telepek szigorúbb járványvédelmi előírásait jelenti. Magyarországon jelenleg csak szórványosan üti fel a fejét a madárinfluenza, egy-egy lokális állattartó telepet érintő fertőzésekkel.

Rossz hír, hogy elsősorban a magas patogenitású, vagyis a súlyosabb lefolyású madárinfluenza törzseket mutatták ki az elmúlt két évben a megfertőződött madarakból. Eleinte egy új, feltehetőleg Kínából indult vírustörzset (H7N9) azonosítottak, de ma már az embert is megfertőzni képes H5N1 törzs a domináns.

A jelenlegi járvány azért tekinthető súlyosabbnak az eddigieknél, mert a vadon élő madárpopulációkban terjedt el.

Míg a baromfitartó telepeken a járvány megjelenését követő gyors intézkedésekkel meg lehet akadályozni a terjedést, addig a vadon élő madarak – kiemelten a vándormadarak – rendkívüli fertőzésforrást jelentenek.

A madárinfluenza most a tengeri madarak, elsősorban a sirályfélék között terjed. Emiatt a következő hónapokban a baromfitartók állománya is nagyobb veszélynek lesz kitéve, mivel a költési időszakban a tengerpartokról a kontinens belsejébe húzódnak a fertőzésnek kitett fajok.

A gondot az okozza, hogy a vírus nagyon gyorsan elterjed a madarak között, ezért ha már egyetlen állatban kimutatják, akkor feltételezhető, hogy a populáció jelentős része megfertőződött. A vírus lappangási ideje 5-7 nap, de a beteg már fertőz.

A WHO szerint ha a Covid-19 világjárványt követően egy újabb hasonlóan fertőzőképes vírus emberek közötti gyors terjedéséről félnünk kell, akkor az egyértelműen a madárinfluenza, mert a vírus nagyon gyorsan képes változni, a mutációk között pedig bármikor megjelenhet egy olyan törzs, amely már könnyedén kapcsolódik az emberi szervezethez.

Nem újdonság, hogy a H5N1 vírustörzs megbetegítheti az embert is, ám ez meglehetősen ritka: az elmúlt két évtizedben mindössze 900 megbetegedést regisztráltak világszerte. Aggasztó ugyanakkor, hogy

a magas patogenitású madárinfluenzával megfertőződött emberek mintegy fele bele is halt a betegségbe.

Az érintettek szinte minden esetben a vírusfertőzésben elhullott állatokkal érintkeztek úgy, hogy nem viseltek egyéni védőfelszerelést.

Öt-hat hónapba telhet a hagyományos technológiákkal egy olyan vakcina előállítása, amely a jelenleg keringő H5N1 törzset célozza meg. Létezik ugyanakkor már engedélyezett vakcina, de az nem egy-egy altípust céloz, hanem a komplett H5 törzset, így hatékonysága kérdéses.

Megoldás lehet a Covid-19-járványban már tesztelt mRNS-vakcinák alkalmazása, amelyek gyártásához nincs szükség tojásra, ráadásul jóval rövidebb idő alatt rendelkezésre is állnak. A Moderna már az idén megkezdi a pandémiás madárinfluenza elleni vakcina klinikai vizsgálatait az mRNS-technológiát alkalmazva, és ha szükség lesz vakcinára, akkor azt akár két hónap alatt is piacra lehet majd dobni.

Az Európai Bizottság már két közös beszerzési szerződést is kötött – a GSK-val és a Seqirus UK-val – a pandémiás influenza elleni oltóanyagok vásárlására egy lehetséges világjárvány kitörésére. Ennek értelmében a legkorábbi szállítások nyolc héttel azután indulhatnak el, hogy a vakcinagyártó megkapja azt a pandémiás vírustörzset, amely a járványt okozó konkrét változatot célozza meg.