Márkákat nem neveztek meg a kutatásban, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly vízszennyezési potenciál van a WC-papírban, mely lehúzva bekerül a szennyvízbe, később pedig akár locsolás, akár műtrágyában történő felhasználás kapcsán szennyezheti a földeket - írja a The Guardian.
A PFAS egy körülbelül 14 ezer vegyi anyagból álló csoport, amelyet több ezer fogyasztási cikk víz-, folt- és hőállóvá tételére használnak. Örök vegyi anyagoknak nevezik őket, mert a természetben nem bomlanak le. Összefüggésbe hozhatók rákbetegség, magzati szövődmények, májbetegségek, vesebetegségek, autoimmun betegségek és más súlyos egészségügyi problémák kialakulásával.
A kutatók észak- és dél-amerikai, európai és ázsiai márkákat egyaránt vizsgáltak. A kutatás azzal nem foglalkozott, hogy a WC-papírt használó embereket mennyire veszélyezteti ezeknek az anyagoknak a jelenléte. Az örök vegyi anyagok bőrön keresztül történő felszívódásának menete ismert, de azt nem tudni, a wc-papíros törlés közben ez milyen mértékben történhet meg. Ez is olyan terület lehet ugyanakkor, amelyet érdemes még kutatni.
Azokban a papírokban, amelyek egy része újrahasznosított forrásból származik, éppúgy ott voltak a PFAS-ok, mint amelyek nem használnak újrahasznosított papírt
- és az is lehetséges, hogy egyszerűen képtelenség elkerülni az örök vegyi anyagok jelenlétét ezen termékekben.
"Nem cserélem le azt a márkát, amit használok, és az embereket sem biztatom sem erre, sem pedig arra, hogy kevesebb WC-papírt használjanak. Az a fontos, hogy azonosítsuk azokat a termékeket, amelyekben ezek megvannak" - fogalmazott Jake Thompson, a kutatás vezetője.
Kis koncentráció, nem szándékos megjelenés
Az örök vegyi anyagok koncentrációja olyan alacsony a WC-papírokban, hogy felmerült, akkor kerülnek azokra, amikor a gyártásban egy anyag használatával védik ki azt, hogy a gépekre tapadjanak a lapok. Az iparágat képviselő szakszervezet arról adott ki nyilatkozatot, hogy nem adnak örök vegyi anyagokat a papírokhoz gyártásuk közben.
Thompson szerint a jelek másra utalnak, ugyanakkor rámutatott, hogy ez lehet szándékolatlan is:
véletlenszerűen is bekerülhetnek a PFAS-ok a WC-papírba
gyártás közben. A kutatók hat PFAS-vegyületet mutattak ki a vizsgált tekercsekben, amelyek közül a 6:2 diPAP képviselte a legmagasabb szintet. A vegyületet nem vizsgálták alaposan, de összefüggésbe hozták a herék rendellenes működéével. A tekercsekben PFOA-t, egy rendkívül mérgező vegyületet is találtak: a 6:2 diPAP a környezetbe kerülve PFOA-vá alakulhat.
Ezek az anyagok mára annyira elterjedtté váltak, hogy nehéz a forrásukat megtalálni: ez is utal a probléma mélységére.
Az Európai Unió is figyelemmel kíséri és méri a PFAS-ok előfordulását. Az emberi táplálék útján történő expozícióhoz elsősorban bizonyos zöldségek járulnak hozzá, de az ivóvíz is fontos forrás.
Egyes PFAS-ok a halak és a tenger gyümölcsei, a hús és húskészítmények, a tojás, a tej és a tejtermékek révén is felhalmozódnak az emberi szervezetben.
Az ivóvízről szóló uniós irányelv 2021 januári átdolgozása 0,5 µg/l-es határértéket tartalmaz valamennyi PFAS-ra vonatkozóan. 2020 szeptemberében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság új biztonsági küszöbértéket állapított meg a szervezetben felhalmozódó főbb perfluoralkil-anyagokra, mégpedig a perfluoroktánsav (PFOA), a perfluoroktán-szulfonát (PFOS), a perfluorononánsav (PFNA) és perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS) számára. A küszöbérték heti 4,4 nanogramm testsúlykilogrammonként.
A PFOS és PFOA használata már tiltott, a PFHxs tilalma pedig az idei év végén lép életbe.