A vérellátás nagy részéért mindig is azok felelnek majd, akik időről időre megjelennek a véradásokon, de a nagyon ritka vércsoportokban keletkező hiányon segíthet az, ha laboratóriumi körülmények közt is előállíthatók egyes vérkészítmények.

Ezek megmenthetik azon betegek életét, akik rendszeresen vérre szorulnak például azért, mert sarlósejtes vérszegénységben szenvednek - írja a BBC.

A legritkább vércsoportokkal rendelkezőknek segít

Amennyiben a betegeknek beadott vér nem teljesen megfelelő, szervezetük elkezdi kilökni azt. A szöveti megfelelésnek ez a szintje túlmutat a jól ismert A, B, AB és 0 vércsoportokon.

Ashley Toye professzor, a Bristoli Egyetem munkatársa szerint egyes csoportok nagyon-nagyon ritkák, az Egyesült Királyságban talán csak 10 ember van, aki ezekből adományozni tud. A cikk megírásának időpontjában például az Egyesült Királyság egész területén mindössze

három egység volt raktáron a "bombayi" vércsoportból,

amelyet először Indiában azonosítottak.

Őssejtből vérsejt lesz a laborban

A kutatás a vörösvértestekre összpontosít, amelyek az oxigént a tüdőből a test többi részébe szállítják, és egy egyszerű váradással kezdődik: a levett mintából mágneses gyöngyök segítségével válogatják ki azokat a rugalmas őssejteket, amelyek képesek vörösvérsejtté alakulni. Laboratóriumi körülmények közt szaporítják őket, majd a sejtek vörösvérsejtté alakulnak. A három hétig tartó folyamat során félmillió őssejtből 50 milliárd vörösvérsejtet hoznak létre.

Ezekből 15 milliárd van olyan állapotban, ami megfelelő a transzplantációhoz.

"A jövőben a lehető legtöbb vért akarjuk előállítani, ezért a fejemben az a vízió él, hogy egy szobányi gép folyamatosan termeli a vért egy normál véradásból" - mondta Toye professzor.

Két ember kapott eddig "művért"

Eddig két ember kapott a laborban készített vérből - a cél az, hogy tíz egészséges önkéntesen próbálják ki a készítményt. Az önkéntesek két, 5-10 milliliter közti mennyiséget tartalmazó vért kaptak, egy adag normál és egy adag laboratóriumi vért. A laborban előállított vért radioaktív anyaggal jelölték meg, így megvizsgálható,meddig marad a szervezetben..

A vörösvértestek élettartama körülbelül 120 nap: egy hagyományos véradás fiatal és öreg vörösvértestek keverékét tartalmazza, míg

a laboratóriumban előállított vér teljesen friss,

így a teljes 120 napot ki kell bírnia. A kutatók gyanítják, hogy ez a jövőben lehetővé teheti a kisebb mennyiségű, ritkább véradásokat, de komoly pénzügyi és technológiai kihívásokat jelent a módszer, ugyanakkora ma még nehezen ellátható betegek szempontjából hatalmas jelentőséggel bírhat.