Az asztrofizikában és a kozmokémiában uralkodó eddigi elmélet szerint a Föld a Naprendszer korai szakaszában keletkezett kis méretű, maggal rendelkező kőmeteoritokból, úgynevezett kondritokból alakult ki. Paolo Sossi, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) professzora szerint azonban a hipotézissel az a probléma, hogy a kőzetekből nem lehet megmagyarázni a Föld pontos összetételét - írta az Independent alapján a hirado.hu.

„A Földet alkotó nyersanyagok ütközései óriási mennyiségű hőt termeltek, és elpárologtatták a könnyebb elemeket, így a Földnek a vártnál sokkal szegényebbnek kellene lennie hidrogénben és a héliumban. Ha helyes lenne a melegítés általi elpárologtatás elmélete, ma kevesebb könnyű izotópot találnánk a Földön, mint az eredeti magos meteoritokban. De az izotópmérések nem ezt mutatják” – közölte Sossi.

A kutatók legújabb elméletében a Naprendszer bolygói úgy alakultak ki, hogy a gravitációs vonzásuk révén felhalmozódott kisebb kozmikus porszemcsék amolyan

bolygócsírákká nőttek,

amelyek eléggé felhevültek ahhoz, hogy elváljon egymástól fémes magjuk és sziklás köpenyük. A különböző időpontokban keletkezett bolygócsírák teljesen eltérő kémiai összetételűek lehetnek.

„A szimulációkból kiderült, hogy sok különböző bolygócsíra keveréke a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Föld-típusú bolygót eredményezett. Így pedig nemcsak a Föld kialakulásához kerültünk közelebb, hanem a többi kőzetbolygó születésének magyarázatára is fény derülhet” – ismertette Rossi.