Pomogyi Piroska hidrobiológus kifejtette: a Balaton növényzetének felmérését ötévenként végzik el. Az új nádtérkép 2020-as légi fotók és terepbejárások alapján készült el az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó VIZITERV Environ Kft. megbízásából.

Jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben, az alapján adnak ki engedélyeket. Ezért és a készülő vízparti tervek miatt is fontos az új nádtérkép hatályossá válása, amelyről az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal dönt majd - mondta.

Beszélt arról is, hogy a tó jogi partvonalán belül található nádas területe az 1217 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 2020-ra 9 hektárral csökkent.

A 2015-ös felvételek szerint 3,6 hektárról, 2020-ban már 12,6 újabb hektárnyi területről tűnt el nádas, ami azt is mutatja, hogy több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás öt év alatt - fogalmazott.

Összességében így is nőtt a balatoni nádasok kiterjedése, mivel a tó jogi partvonalán kívüli parti részeken a Balaton vízszintjének emelése miatt a 481 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 570 hektárra emelkedett a nádas területe - summázta.

A szakember hangsúlyozta, örömre nincs ok, mivel a tó vízminőség- és partvédelmében, valamint az élővilág megőrzésében kulcsfontosságú nádasok minősége tovább romlott az utóbbi években. Ennek oka 90 százalékban az, hogy hosszú évek óta folyamatosan nő az illegális bejárók, feltöltések, kikötők száma - tette hozzá.

Azzal, hogy megbontják az összefüggő nádast, kiteszik a hullámzás eróziójának, az idegenhonos növények betelepülésének - magyarázta Pomogyi Piroska.

A minőségromlást mutatja, hogy jelentősen csökkent a jó besorolású, köztük a gazdaságilag is hasznosítható nádasok területe. Míg 2008-ban 371 hektár, 2015-ben 157 hektár, 2020-ban már csak 112 hektár volt ez utóbbiak területe a Balatonnál az adatok szerint.

A munkacsoport vezetője megjegyezte, a 30 centiméteres felbontású légi fotókon pontosan beazonosítható minden illegális vízi bejáró, feltöltés és kikötő, ami segítheti a vízügyi és a természetvédelmi hatóság fellépését.

Pomogyi Piroska kitért arra is, hogy a Balaton pár évvel ezelőtt emelt vízszintjének hosszú távú hatása még bizonytalan, de az már látható: ott, ahol léteznek természetes partszakaszok, és a vízben lévő nádas meg tudja őrizni a kapcsolatát a szárazföldi nádassal, nincs probléma.

Megjegyezte, a 2018-as területrendezési törvény nem véletlenül védi kiemelten a természetes partszakaszokat, azonban a jogalkotók még adósok a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel, amely pontosan, térképileg is meghatározza ezek helyét, kiterjedését.