eur:
393.5
usd:
364.65
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A rare archeological find is a fragment of a bronze celt. Careful clearing and fixing of the find
Nyitókép: Krugloff/Getty Images

Elképesztő régészeti leletekre bukkantak Észak-Irakban

Az asszír királyok korából származó, mintegy 2700 éves „ipari méretű borgyár” maradványait és ugyanilyen korú domborműveket fedezték fel.

„Tizennégy berendezést találtunk, melyekkel szőlőt préseltek, szőlőlevet nyertek ki, majd bort készítettek belőle” – mondta Daniele Morandi Bonacossi, az ásatás olasz vezetője. Elmondása szerint ez az első ilyen felfedezés Irakban.

A helyszín az i.e. 721–705 közt uralkodó II. Sarrukín asszír király, a bibliai Szárgon ókori fővárosának közelében, a ma az ország északi részén lévő Moszul mellett található. A kereskedelmi célú „borgyár”, amelyet Khinisz régészeti lelőhelyen találtak, II. Sarrukín fia, Szín-ahhé-eriba, a bibliai Szennahérib király idejéből (704-681) származik.

Az olasz régészekből és a Kurdisztáni Autonóm Régióban lévő Dohuk régészeti hatóságának munkatársaiból álló szakértői csoport egy másik régészeti ásatáson, Faidában ókori domborművekre bukkant egy csaknem 9 kilométeres öntözőcsatorna falain.

Ez a 12 úgynevezett lapos dombormű mindegyike 5 méter hosszú és 2 méter széles, az időszámítás előtti 8. század végén vagy 7. század elején készültek II. Sarrukín vagy fia, Szín-ahhé-eriba megbízásából.

A domborműveken Bonacossi szerint az asszír király látható, miközben különböző istenekhez – az asszír panteon hét legjelentősebb istenségéhez – imádkozik. Az istenek szent állatokon ülnek. „Istár, a szerelem, a viszály és háború istene egy oroszlánon ül” – ismertettte az Udinei Egyetem régésze.

Vannak sziklába vájt domborművek másutt is Irakban, főleg Kurdisztánban, de egyik sem olyan nagy és monumentális, mint a most feltárt reliefek - mondta Bonacossi.

A régész szerint a vizet a hegyekből a földművesek földjeire vezető csatorna falába azért vájták a domborműveket, hogy eszébe juttassák az embereknek, ki építtette az öntözőcsatornát. „Az imát ábrázoló jeleneteknek nemcsak vallási, hanem politikai üzenete is volt, egyfajta propagandát képeztek. A király így akarta megmutatni a térségben élő embereknek, hogy neki köszönhetik az éltető öntözőcsatornát, ezt észben kell tartaniuk, és hűségesnek kell maradniuk” – mondta Bonacossi.

A mai Irak területén az ókorban számos fejlett kultúra alakult ki, például a sumérok, akkádok, babiloniak és az asszírok. Emlékül fennmaradt az írásuk és az első nagyobb városaik. A régészeti helyszíneket az évtizedek óta tartó politikai káoszban gyakran kifosztották, a zsákmányt nemzetközi gyűjtőknek adták el.

Címlapról ajánljuk

A lelki álomkórtól óv Ferenc pápa a keresztút meditációjában

Az elnyomástól és igazságtalanságtól megalázott Krisztusok, a háború őrültsége miatt mosolyukat vesztett gyermekek és a bántalmazást elszenvedő nők a főszereplői a nagypéntek esti keresztút állomásain elhangzó meditációknak, melyeknek szövegét első alkalommal Ferenc pápa írta.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×