INFORÁDIÓ
2021. november 30. kedd
Andor, András

bor

irak

régészet

A rare archeological find is a fragment of a bronze celt. Careful clearing and fixing of the find

Elképesztő régészeti leletekre bukkantak Észak-Irakban

Infostart / MTI

Az asszír királyok korából származó, mintegy 2700 éves „ipari méretű borgyár” maradványait és ugyanilyen korú domborműveket fedezték fel.

„Tizennégy berendezést találtunk, melyekkel szőlőt préseltek, szőlőlevet nyertek ki, majd bort készítettek belőle” – mondta Daniele Morandi Bonacossi, az ásatás olasz vezetője. Elmondása szerint ez az első ilyen felfedezés Irakban.

A helyszín az i.e. 721–705 közt uralkodó II. Sarrukín asszír király, a bibliai Szárgon ókori fővárosának közelében, a ma az ország északi részén lévő Moszul mellett található. A kereskedelmi célú „borgyár”, amelyet Khinisz régészeti lelőhelyen találtak, II. Sarrukín fia, Szín-ahhé-eriba, a bibliai Szennahérib király idejéből (704-681) származik.

Az olasz régészekből és a Kurdisztáni Autonóm Régióban lévő Dohuk régészeti hatóságának munkatársaiból álló szakértői csoport egy másik régészeti ásatáson, Faidában ókori domborművekre bukkant egy csaknem 9 kilométeres öntözőcsatorna falain.

Ez a 12 úgynevezett lapos dombormű mindegyike 5 méter hosszú és 2 méter széles, az időszámítás előtti 8. század végén vagy 7. század elején készültek II. Sarrukín vagy fia, Szín-ahhé-eriba megbízásából.

A domborműveken Bonacossi szerint az asszír király látható, miközben különböző istenekhez – az asszír panteon hét legjelentősebb istenségéhez – imádkozik. Az istenek szent állatokon ülnek. „Istár, a szerelem, a viszály és háború istene egy oroszlánon ül” – ismertettte az Udinei Egyetem régésze.

Vannak sziklába vájt domborművek másutt is Irakban, főleg Kurdisztánban, de egyik sem olyan nagy és monumentális, mint a most feltárt reliefek - mondta Bonacossi.

A régész szerint a vizet a hegyekből a földművesek földjeire vezető csatorna falába azért vájták a domborműveket, hogy eszébe juttassák az embereknek, ki építtette az öntözőcsatornát. „Az imát ábrázoló jeleneteknek nemcsak vallási, hanem politikai üzenete is volt, egyfajta propagandát képeztek. A király így akarta megmutatni a térségben élő embereknek, hogy neki köszönhetik az éltető öntözőcsatornát, ezt észben kell tartaniuk, és hűségesnek kell maradniuk” – mondta Bonacossi.

A mai Irak területén az ókorban számos fejlett kultúra alakult ki, például a sumérok, akkádok, babiloniak és az asszírok. Emlékül fennmaradt az írásuk és az első nagyobb városaik. A régészeti helyszíneket az évtizedek óta tartó politikai káoszban gyakran kifosztották, a zsákmányt nemzetközi gyűjtőknek adták el.

Nyitókép: Krugloff/Getty Images
A címlapról ajánljuk

Meghalt a Forma–1 ikonja

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sir Frank Williams, a Williams csapat alapítója és névadója....
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018